Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Hanny Erzsébet: Egy sokoldalú „szakférfiú": Toldy László

jegyzőjének választották meg. Itt is nagy lelkesedéssel látott munkához. Önálló kezdeményezése, mellyel a kiállítás fényét akarta emelni - és amely sajnos kudarcba fulladt - egy díszkötet kiadása volt.

9 Klösz György fotográfussal közösen nagy méretű fotóalbumot készítettek, melyben a magyarországi szellemi és anyagi műveltség „élő hordozóinak és tényezőinek" arcképét kívánták megjelentetni. Toldy 1908-as, a kötéstáblán lévő saját kezű bejegyzéséből tudjuk, hogy a kiadványterv anyagiak híján nem valósulhatott meg, csak az a mintakötet készült el, melyet aztán a Fővárosi Könyvtárnak ajándékozott. Ugyanebben az évben indult meg a „Főváros" című közlöny, melynek szintén Toldy lett a felelős szerkesztője. Közben évek óta folyamatosan publikálta különféle tárgyú cikkeit a Történelmi Tárban, a Képes Családi Lapokban, a Budapesti Hírlapban, az Ország-Világban, az Irodalomtörténeti Közleményekben, a Magyar Hírlapban és a Vasárnapi Újságban.

10 Nagyobb vállalkozásai között tartjuk számon az ún. „Arany Bibliát", amely a Szentírás nagy művészek képeivel díszített, reprezentatív kiadása.

11 Budapest főlevéltárnokává 1886-ban, pályázata alapján, Erdei Henrik halála után választották meg. „Vetélytársa" Schmall Lajos allevéltáros 43 szavazattal maradt alul. Toldy László megválasztásánál első ízben volt lényeges szempont, hogy a pályázó a fővárossal kapcsolatos tudományos és közéleti tevékenységet fejtett ki. A megválasztása utáni évet a levéltári viszonyok és feladatok tanulmányozásával kellett töltenie. Hiába igyekezett meggyőzni a városi urakat arról, hogy tapasztalatgyűjtése nem korlátozódhat csupán a hazai intézményekre, nem voltak hajlandók egy költséges külföldi tanulmányúthoz hozzájárulni. így döntően a magyar viszonyok alapján (a fővárosi levéltár, az Országos Levéltár és a Belügyminisztérium irattárának tanulmányozásával) készítette el reformokkal és tennivalókkal foglalkozó memorandumát. A tervezet középpontjában a levéltári mutatórendszer kialakítása állt, de ez az Erdei Henriknél felbukkant elképzeléstől ab7 Katholikus Hitszónok, Egyházszónoklati Lapok. (Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. Szcrk.: Guthi Imre. Bp., 1904. 10. p.) 8 Első ilyen müvét 1877-ben jelentette meg a Franklin Társulat a Történelmi Könyvtár 30. füzeteként. (Továbbiak leírása a bibliográfiai részben.) 9 Hazánk jelesei. Képes album életrajzokkal. Szövegét írta és részben szcrk. Toldy László Az arcképeket készítette Klösz György fényképíró. Bp., 1886. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár BF 920/17. 10 Szinnyei, 1914. 239. p. 11 Arany Biblia. A szentírás feltüntetve a legnagyobb művészek képeiben. Két részben, 100 képpel. A Katholikus kiadást sajtó alá rendezte Toldy László és Talabér János. Bp., 1884.