Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918

jesítményét a magyar milleniumi bizottság elismerő oklevéllel honorálta. Az esemény lezajlása után az iratok többsége nem került vissza eredeti őrzési helyére, hanem három csomóban az Ungarische Akten végén nyert elhelyezést (Fasc. 425., 426.,427.), emiatt azután hosszú időn át elkerülte a kutatók figyelmét. Károlyi jóvoltából még két további csomó került a sorozatba, az egyik protestáns egyháztörténeti vonatkozású iratokat tartalmazott (Fasc. 432.), a másik ennél jóval vegyesebb jellegű, valószínűleg Károlyi nyugalomba vonulásakor kerültek egymás mellé a korábban különböző okok miatt általa kiemelt akták (Fasc. 433.).

49 Levéltárosi ténykedésétől Károlyi esetében sem választható el tudományos működése, amely két korszakhoz kapcsolódott. Pályája nagyobb részében XVI-XVII. század történetével foglalkozott, e korszak számos fontos kérdésére vonatkozólag tett közzé tanulmányt, vagy éppen forráspublikációt. így alapvető tanulmányt és fontos forrásokat jelentetett meg a váradi békéről, Fráter György tevékenységéről, az Illésházy István ellen folytatott perről.

30 Előbb társszerkesztője, majd szerkesztője volt a Magyar Országgyűlési Emlékeknek (1884-től, a IX-X. Kötetet Fraknoi Vilmos társaságában, a XI-XII. kötetet már egyedül adta ki). Az országgyűlési emlékek közzététele kapcsán mintaszerű tanulmányban tisztázta a híres 1604. évi XXII. artikulus keletkezését.

51 A Monarchia összeomlása után megnyílt a lehetőség az addig kutatási tilalom alá eső 1848-as és 1848 utáni akták feldolgozására. A Klebelsberg miniszter által elindított nagy forrássorozat számára Károlyi több kötetet készített el ebből a korszakból, így megjelentette Batthyány Lajos gróf akkor felbukkant, 1918-ig lappangó peranyagát, feldolgozta az 1848. évi áprilisi törvények megerősítésének történetét, és kiadta Széchenyi István gróf döblingi hagyatékát.

52 Győry Árpád kevésbé látványos karriert futott be, de a levéltár legsokoldalúbb és leghasznosabb munkatársai közé tartozott. Működését szép kézírása miatt a le48 Az elismerést a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, vagy inkább Károlyi nem érezte elég magasnak, mert nemsokára napvilágot látott egy újságcikk, amely az oklevél nagy emlékéremmel való kicseréléséről szólt. In: Magyarország 1896. november 19. (csütörtök). 49 Fazekas István: Károlyi Árpád iratgyüjteménye a protestáns egyháztörténethez a Haus-, Hof- und Staatsarchivban. In: Ráday Gyűjtemény Évkönyve IX. (1999) 335-359. 50 Adalékok a nagváradi béke s az 1535-1538. évek történetéhez. Bp. 1879. - Fráter György levelezése 1535-1551. Bp. 1881. - Illésházy István perc. Bp. 1883. 51 A huszonkettedik artikulus. (Az 1604. XXII. Törvényczikk). Történelmi tanulmány. Bp. 1889. Klny. a Budapesti Szemléből. 52 Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka I—II. Bp. 1921-1922. - Németújvári gr. Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre I—II. Bp. 1932. - Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Bp. 1936.