Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálnoki Kis Tamás: Vázlatrajz egy pályaképhez. Herzog József országos levéltári főigazgató emlékének ébresztése

Herzog nem győzte hangsúlyozni a levéltár és irattár szétválasztásának szükségességét, azzal az állásponttal szemben, amely a levéltárat az irattár (a működő regisztratúra) keretein belüli alárendeltségben képzelte el. Túlságosan elevenen érintette még az ő pályáját is a levéltár(os)ra irattár(os)i feladatokat testáló, segédhivatalként (is) funkcionáltatott országos/nemzeti levéltári feladatkör és gyakorlat. Herzog József életrajzának lexikális adatai jórészt ismertek. Emberi arcának, habitusának megrajzolásában Sinkovics István érdeme nagy. Egy szelíd, jó ember árnyalt lélekábrázolása, finom ecsetvonásokkal. Az ember(ség) felmutatása, s egy hírnévre nem törekvő szorgos munkálkodóé. Üzenet abban az értelemben, hogy a kettő csak együtt teljes élet. Utóbbi (a szorgos munkálkodás) az első (az emberség) nélkül halványuló, ellobbanó fény." Herzog József 1880. október 26-án, Budapesten született. Ám születhetett volna bárhol másutt is a Monarchia területén, ha tekintetbe vesszük, hogy katonaorvos édesapját időről-időre az egyik garnizonból a másikba vezényelték. 1879-ben például rövid ideig Kassán tevékenykedett. Ő is afféle Tornisterkind volt. A „burjúban világra jöttek", garnizonokban születettek közül való. A gimnázium mind a nyolc osztályát a budai II. kerületi Királyi Egyetemi Katholikus Főgimnáziumban végezte el, s az 1897/1898-as tanévben itt érettségizett.

12 Ezt követően a budapesti egyetemen jogot hallgatott. Végbizonyítványát 1902-ben kapta kézhez (a három jogtudományi szigorlatot is letette). Katonai szolgálatra 1904. október 1-én vonult be, „ ... szolgálatra való képtelensége miatt"

13 azonban már a következő hónap 12-én elbocsátották. 1905. február 4-én avatták a budapesti egyetemen jogtudományi doktorrá. Herzog József rendeletben előírt előzetes (felvételi) vizsgáztatására, kollokviumára az Országos Levéltárban 1905. november 25-én, 11 órakor került sor, a T. Nagy Gyulából és Csánki Dezsőből álló bizottság előtt. A Dísz tér 13. alatt lévő akkori lakásától alig néhány percnyire. A jelöltnek jó esélye volt az áhított hivatal elnyerésére. Teljesítménye mellett ebben döntő szerepe annak a körülménynek voltbár erről akkor ő még elvben nem sokat tudhatott -, hogy az intézménynek „tekintettel egyre szaporodó ügyforgalmára" gondolnia kellett „az új levéltári épület építé11 S.[Sinkovics] I.[István]: Herzog József (18801941). In: LK, 20-23. (1942-1945) 409-416. Lásd még Szekfű Gyula: Egy magyar levéltárnok. 1942. január 18. In: Uő: Állam és nemzet. Tanulmányok a nemzetiségi kérdésről. Budapest, 1942. 359-365.; Wellmann Imre: Herzog József 1880-1941. In: Századok. 75. (1941) 9-10. 465^168. 12 MOL K 727 (Magyar Nemzeti Múzeum. Gazdasági iratok) 44. t. 1043/1897/8 sz. Herzog József szolgálati és minősítési táblázata. 1925. nov. 13. 13 MOL 3. res/1930. OL