Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálnoki Kis Tamás: Vázlatrajz egy pályaképhez. Herzog József országos levéltári főigazgató emlékének ébresztése

se folytán szükségessé váló költözési és újjárendezési munkálatokra".

14 Díjtalan gyakornokká alig több mint két hónappal később 1906. február 2-i hatállyal nevezte ki Kristóffy József belügyminiszter.

13 A díjtalanság időszaka esetében, mint ez időben általában, 3 hónapig tartott. Leteltével, azaz 1906. május 1-től, az országos levéltári átalányból havi 80 korona segélyben részesült. Maróthy kezelő főigazgató, akinek három hónapig beosztottja volt, ez ügybeni felterjesztéséből ide kívánkozik, hogy: „ . ..gyakornok úr mióta az Orsz[ágos] Levéltár szolgálatában van, tudományos készültsége mellett a levéltári szolgálatra való képességet, a reá bízott teendők elvégzésében nagy szorgalmat, pontosságot és dicséretre méltó megbízhatóságot tanúsított, mely tulajdonságok mellett későbbi fejlődésében az Orsz[á- gos] Levéltár nagyon használható tisztviselőjévé válhatik."

16 Miközben csendben teltek a pályán töltött évek, s az intézmény készült új palotájának felépítésére, birtokba vételére, Herzog belekeveredett abba a csetepatéba, amelynek bonyolult eseménytörténetét ugyan megírták már, de azért számos részletkérdés máig megválaszolatlanul, kimondatlanul maradt. Leginkább azért, mert kirobbanásához a magyar történelem egyik tragikus időszakának eseményei teremtettek feltételeket: a Monarchia összeomlása és azok a társadalmi változások, értékválságok, amelyeket rövid néhány hónap leforgása alatt az ország lakosságának meg kellett tapasztalnia. A hivatal hierarchiája már önmagában hordozott feszültségeket, s az emberek, a személyzet gyarlóságai (a rangkórság, a természetes különbözőségek, a létért való küzdelemben a levéltári alkalmazottak rendelkezésre álló soványka fókák száma miatti elkeseredés) ezeket olyan mértékben nagyították fel, hogy kirobbanása a politikai zűrzavar közepette elemi erejű volt. Csánki Dezsőt átmenetileg elsöpörte. A csendes, visszahúzódó természetű, mindenkivel barátságos Herzog József olyannyira igyekezett kimaradni az események sűrűjéből, hogy belesodródott. Tartózkodása miatt, akaratán kívül, elnyerte a zúgolódók szimpátiáját (mert talán értette őket is, miközben fegyelmezett tisztviselőként tisztában volt az elöljárói tekintély megőrzésének szükségességével). Alkalmilag úgynevezett bizalmi férfi lett. És nagy szerencséje volt, hogy nem úgy járt, mint Ányos Lajos, aki a történtek miatt súlyos lelkiismereti válságba és hivatali felettesével szemben még annál is 14 MOLY 1. II. 6/1905. OL 15 741/1906. BM elnöki sz. 16 MOL Y 1. II. 6/1905. OL alapszám, benne 782/1906. OL sz. Kezelő tiszti szakvizsgát 1906. január 5-én, fogalmazói szakvizsgát 1911. szeptember 21-2 3-án tett az Országos Levéltárban Herzog József. MOL Y 1. I. 313/1883. OL alapszám (226. dob.), benne 1867/1906., 1533/1911. és 1763/1911. OL sz.