Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálnoki Kis Tamás: Vázlatrajz egy pályaképhez. Herzog József országos levéltári főigazgató emlékének ébresztése

változatok szimbolikus elemeit, jelentéstartalmát mérlegelte akkor, amikor a három ismertetett változat közül az archaikus mellett tette le voksát, amely címerül vízszintesen fekvő, felfelé fordított holdsarlót mutat. (Heraldikailag jobb hegyére befelé néző sas-fej, bal hegyére pedig szintén befelé néző farkas-fej van illesztve, oly módon, hogy a sas, illetőleg a farkas nyaka a holdsarló hegyét kétoldalt körülveszi. A holdsarlón talpas kereszt áll, melynek lábánál mindkét oldalt egy-egy hatágú csillag lebeg.) Az 1861-ből való címerben szakemberként azt kifogásolta, hogy közjogilag megengedhetetlen eljárást követett a város, amikor abba országcímert, idegen állami címereket (részben, vagy egészben) beemelt. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk: O a régi, heraldikailag is szép és jellegzetes, XIV. századból eredeztethető címerkép felelevenítése mellett érvelt.

8 De egy XX. századi példa ebből a tárgykörből még ennél is jobban világítja meg a magyar nyelv védelme ügyében kifejtett erőfeszítéseit, az idegen, térhódító, agresszív világnyelvek egyes divatos szavainak, kifejezéseinek sanda, üzleti hasznot ígérő alkalmazásával szemben. Balatonszéplak. Van, aki e nevet nem ismeri, nem hallotta? Aligha. De az majdnem biztos, hogy azt már csak kevesen tudják, ha egyáltalán tudja valaki, hogy 1931-ben ez a terület Csibetelep néven kietlen homokbuckákból állt, amint azt a veszprémi káptalan ugyanezen év február 6-án kelt levele hitelt érdemlően tanúsítja. A területet érintően Balaton-Lidó névhasználatot kérelmező beadót Herzog azzal utasította el, hogy azt „mint nem magyar elnevezést az Országos Levéltár ellenzi", sőt, hozzátette, hogy „idegenforgalmi szempontból sem tartja indokoltnak, mivel megtévesztő." A döntés - a XXI. századból visszatekintve - elismerést érdemel. Egy ehhez hasonló vélemény kimondása manapság egyenesen a bátorság kategóriába tartozik. Ezért lett azután két évvel később az eredetileg Balaton-Lidó névre áhítozók Csibetelepéből a mi kedves Balaton-széplakunk, amely névváltozat, helynév elfogadása ellen Herzognak már nem volt észrevétele.

9 Néhány szót munkamódszerének ismertetése is megérdemel. Herzog mindenkor bőséges hivatkozással, jegyzetanyaggal támasztotta alá véleményét. Névhasználati ügyekben kivétel nélkül ezt a gyakorlatot követte. Jól ismerte azokat a forráscsoportokat, amelyeket mindenkor számításba vett, ha érdemi ügyekben intézkedett. Emellett gyűjtötte a levéltári iratanyag rendezése közben eseti jelleggel felbukkanó pecsétlenyomatokat. Számos ránk maradt cédulája tanúskodik erről. Egyáltalán, tevékenységi körének minden részletére figyelt. Feljegyzéseiről, cé8 MOLY 1. 782/1916. OL alapszám, benne 1203/1911. OL sz. 9 MOL Y 1. 889/1933. OL