Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálnoki Kis Tamás: Vázlatrajz egy pályaképhez. Herzog József országos levéltári főigazgató emlékének ébresztése

rák-magyar ún. közös ármádia sematizmusai 1864 és 1895 között még operateur Franz Herzog-ként (utóbbi operateur Ritter F. Herzog-ként) tartják számon.

4 Róla - mármint az apáról - annyit tudunk, amennyit a bécsi Kriegsarchiv Kvalifikations Tabellen gyűjteménye megőrzött rá vonatkozóan.

3 Azt, hogy a wachaui St. Georgen-ben született 1839. november 14-én. Franz Herzog hat gyermeke (Anna, Antal, Ferenc, József, Mária és Pál) közül kettőt, mint szakmáik érdemes művelőit Gulyás (köz)emlékezetben tartott.

6 Nem így az övéik, akik már-már megfeledkeztek róluk. Egyelőre sok vonatkozásban hiányos ismereteink ellenére is ki lehet, ki kell mondani, hogy Herzog József nem csak levéltárosnak volt kiváló, de szülőhazája szerető polgáraként magyarnak sem akármilyen. Az elmondottak alátámasztására álljon itt két kiragadott példa, amelyek arra is rávilágítanak, hogy vele összefüggésben valóban sok minden feledésbe merült. Levéltárosként, évtizedeken át foglalkozott a községi törzskönyvbizottsági ügyek véleményezésével. Pályájának három évtizedet meghaladó ideje alatt százszámra kerültek elé egységes névhasználati esetek, s ő aprólékos gondossággal vizsgálta át ezeket. Egyedül, vagy többnyire Dőry Ferenc társaságában, például 1925 és 1936 között, 12 év alatt - dokumentálhatóan - 18-szor vett részt a tanácskozó-döntéshozó testület (végrehajtó bizottság) munkájában a Statisztikai Hivatal egyik, vagy másik dísztermében, ismételten, ki tudja hányadszor, végiggondolva, végighallgatva az egyszer már kínos alapossággal körüljárt kérelmeket, eseteket.

7 Nos, lássuk akkor a példákat. Lippa, a török idők stratégiai fontosságú, nevezetes végvára esetében Herzog felkutatta és leírta a vár(os) középkori pecsétlenyomatát. Az 1780-as évekre azonban Lippának már az ősitől alaposan eltérő címerei a német és román etnikumok térnyeréséről és egyidejű elkülönüléséről tanúskodnak, felirataik nyelvében tükrözve ilyetén állapotukat: ,,SÍgil[lum] Orasch[ului] Lippa", „Lippa Teutsch Gemeind. In Sigel". S végül nem kevésbé érdekes az Országos Levéltár címergyűjteményéből kikerült legkésőbbi pecsétváltozat sem, ,,Oppid[um] Lippova Lippa M[agyar] Város 1861" feliratával. Herzog szakvéleményében a címerkép4 Militär Schematismus des österreichischen Kaiserthumes für 1864. Wien, 1863. 601. és Schematismus für das kaiserliche und königliche Heer und für die kaiserliche und königliche Kriegs-Marinc für 1895. Wien, 1895. 993. 5 A tabellát dr. Rcss Imre, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kutatta fel Bécsben. Bőséges tájékoztatásáért ez ügyben és hasznos tanácsaiért fogadja köszönetemet. 6 Dr. Herzog Ferenc orvos, egyetemi tanár és dr. Herzog József levéltáros, országos levéltári főigazgató. In: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XIII. Budapest, 1993. 418-422. 7 MOL Y 1. (Magyar Országos Levéltár 1945 előtti irati. Általános iratok) 128/1936. OL