Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája
KÁLNICZKY LÁSZLÓ CSÁNKI DEZSŐ ORSZÁGOS FŐLEVÉLTÁRNOK, FŐIGAZGATÓ PÁLYÁJA 1 Csánki (Csánky) 2 Dezső tehetségével, ügyszeretetével, buzgalmával, mint levéltáros, szaktudós és hivatalnok egyaránt kivívta a legnagyobb elismerést. Egy eleve a személyiségre szabott pályafutás soha nem létezik, s a látványos végeredményt gyakran szürkének látszó pályát befutva lehet csak elérni. 1857. május 18-án született a Békés vármegyei Füzesgyarmaton. 3 A szinte teljesen református vallású 1 Jelen életpálya-feldolgozás nem teljes, mivel csak a Magyar Országos Levéltár (= MOL) iratainak és könyvtárának anyagaira épül. Itt köszönöm meg szerény munkám lektorának, dr. Bán Péter lcvéltárigazgató úrnak példaértékű, alapos instrukcióit és Prof. dr. Érszegi Géza tanácsait. 2 A „régi" családnevek írásakor többnyire az a meghatározó, hogy maga az illető személy hogyan írta a nevét. A nemes Jókay család is köztudottan y -nal írta a családnevét, azonban a „nagy mesemondó" Jókai Mór (1825-1904) „beérte" a „demokratikus" i-vel. Görgei Artúr (1818-1916) esetében viszont mindmáig kísért az ipszilon, holott ö Jókaihoz hasonlóan 1848-tól 1916-ban bekövetkezett haláláig mindig i-vel írta a nevét. Csánki/y/ neve a hivatalos iratokban is - néha ugyanazon az oldalon - hol így, hol úgy fordul elő. A „Csánkira" vonatkozóan lásd Sashegyi Oszkár. Csánki Dezső. Egy tudós életpályája a polgári kori Magyarországon. In: Békési Élet, 12. (1982) 426-437. passim. (Sashegyi, 1982); Sashegyi Oszkár. Az Országos Levéltár dolgozói a Belügyminisztérium főhatósága alatt; fogalmazók, kezelők és szolgák. In: Levéltári Közlemények (a továbbiakban LK) 58. (1987) 200.; Ember Győző: Csánki Dezső emlékezete. In: Békési Élet, 9. (1974) 195-197. passim; Gulyás Pál: Magyar írók élete és müvei IV. Bp., 1942. 611.; Gellért Imre - Madarász Elemér: Magyarország monográfiája. 1900-1932. Három évtized története életrajzokban. Bp., 1931, 105.; Karcag Vilmos (szerk.): A magyar állam élete. (A magyar állam-élet monográfiája). Bp., 1932, 401.; Dőry Ferenc: Csánki Dezső. LK, 11. (1933), 1-15.; Domanovszky Sándor: Csánki Dezső. In: Századok (a továbbiakban SZ) 58. 236.; Magyar Nagylexikon (főszerk.: Élesztős László) V. Bp., 1997, 731.; Új Magyar Lexikon Bp., 1959. 481.; Pallas Nagylexikon. IV. Bp., 1893, 609.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. Bp., 1893. 159.; Révai Nagy Lexikona. Bp., 1912,755.; Ujváry Gábor: „Iskola" a határon túl. A Római Magyar Intézet története 1912-1945. In: LK, 1995. 4., stb. 3 Békés vármegye: MOL Filmtára, A 2230-2233. Testvérei közül az 1868. január 3-án született Benjámin, bátyjához hasonlóan, a debreceni gimnáziumban végzett 1886-ban, s a teológiát 1890-ban végezte el. 1914 augusztusában a debreceni egyetem vallástörténeti, majd 1918-ban az erkölcstani tanszékére nevezték ki. Lásd Zoványi Jenő: Magyar Protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977, 121. Csánki 1927-ben Füzesgyarmat község díszpolgára lett.
