Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Labádi Lajos - Takács Edit: Szentes város levéltára és levéltárnokai
kiszakadt a megyéből, így furcsán hatott volna, ha a megye székhelyét a megye területén kívül helyezik el. Mint a megye legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb városa méltán remélhette, hogy a választás ráesik. Az éveken át elhúzódó rivalizálásnak Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter vetett véget: 1878. március 31-én kelt leiratában jóváhagyta a Csongrád megye székhelyének Szegvárról Szentesre leendő áttételéről szóló megyegyűlési határozatot. A több éves küzdelem tehát Szentes javára dőlt el, a megye székhelyének tényleges ide kerülése azonban még hosszú évekbe telt. A Makay Endre tervei alapján épült, klasszicista stílusú székházat a megyegyűlés és a megyei tisztikar a 1883. december 10-én megtartott ünnepélyes díszközgyűléssel vette birtokába. 16 (Ekkor költözött be a levéltár is a jelenlegi helyére.) A bemutatott önálló fejlődés része, sok esetben záloga volt, hogy a város vezetői korán felismerték: a különleges jogaikat biztosító kiváltságleveleket, valamint a polgáraik egyéni jogait és kötelezettségeit rögzítő okmányokat gondosan meg kell őrizni. De nem elégedtek meg az iratok fennmaradásának biztosításával; a bennük rejlő információk kettős értékét (ügyviteli, illetve történeti) is igen korán felismerték. Az utóbbiban nagy szerepe volt a református egyház lelkipásztorainak, elsősorban Béládi Istvánnak, aki 1748-ban nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a szentesi eklézsia és a hozzá szorosan kapcsolódó várostörténet megírása. 17 Eredeti dokumentumok hiányában a korabeli öregek emlékezetére hagyatkozott, azaz visszaemlékezéseket gyűjtött. így munkája nemcsak közismertté vált a lakosok körében, de - amint azt a Petrák-krónika 18 mutatja - az írni és olvasni tudó polgárokat saját várostörténeti, családtörténeti feljegyzések írására késztette. Béládi munkáját az egyház részéről folytatta Gál István az 1750/60-as években, majd 16 Szentes 1950 májusáig maradt Csongrád megye székhelye. 17 A várostörténeti és általános művelődéstörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű XVIII-XIX. századi három kéziratos eklézsia-történct szkcnnclt és betűhíven gépelt oldalai publikációra előkészített kézirat-munkaanyagként - megtalálhatók az interneten: http://www. szcntcsinfo.hu/cd/ckklczsia/start.htm vagy a http://www.szcntcsinfo.hu/mozaik/alkotok-archivum helyen az alábbi szövegre kattintva: 4./ A SZENTESI REFORMÁTUS EKKLÉZSIA TÖRTÉNETE (FORRÁSKIADVÁNY) Közreadja, és a bevezetőt írta: dr. Takács Edit. Az eredeti HTML-CD-t Niethammer Zoltán, Tajnai Dóra és Tímár Ferenc (TEAM) készítették 2001-ben. (A CD postai utánvéttel megrendelhető: TEAM Számítástechnika, 6600 Szentes, Tóth József u. 13. Tel.: 63/318-482, e-mail: timarf@mail.tiszanct.hu ) 18 Petrák-krónika „mcljis Szentes városának a legrégib időktől valló történetét ... foglalja magában". Közreadja: Takács Edit. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXV. Szentes-Szeged 1997.351 p.
