Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
A fogadóbérlés menete
A fogadóbérlés menete 145 zalmát” Neresheimer iránt (aki csődbe is ment).12 A kezes egyébként nem kezdeményezhette a bérleti díj csökkentését, sem a bérlet megszüntetését új árverés kiírásával.13 A 18. század végén jelent meg, majd a következő században általánossá vált, hogy családtagok (házastárs, szülők) kezeskedtek a bérlőkért. Először Joseph Peyemek a felső városi fogadóra kötött szerződésénél mutatható ki ez a gyakorlat, akinek kezese valószínűleg édesanyja, Peyer özvegyasszony volt.14 A meglévő szerződéseknél 14 esetben mutatható ki egyértelműen családi kapcsolat a bérlő és a kezes között, amelyek között említésre érdemes (a később tárgyalandó Donabergerek mellett) az árveréseknél már szóba került Schlögl és Polifka család. Jellemzően a kisebb kocsmák (Lerchbaum, Radl) bérlésével kezdték, majd siker esetén onnan próbáltak beljebb kerülni és a frekventáltabb helyen lévő fogadókat megszerezni, esetleg más családtagot is bevonni és ezáltal egyszerre többet üzemeltetni. A Schlögl családban Leopold tette meg a kezdő lépést, amikor 1835-ben bérbe vette a Radlt, majd 1837-ben áttette székhelyét a Voglbe, amit már feleségével, Theresiával együtt bérelt 1843-ig. Kezesei mindegyik szerződésnél férfirokonai (apa, testvér?),15 Johann, majd Johann és Christian Schlögl voltak.16 Schlögllel egyidőben lett a Vörösfenyő fogadósa Wenzel Polifka, akinek kezese szintén családtag, Franz Polifka volt. 1840-ban ismeretlen okból megcserélték a szerepeket, és Franz lett ugyanott bérlő, Wenzel pedig a kezese. 1847-ben pedig már új családtag jelent meg a színen, Joseph, aki Franz segítségével bérelte ki a sörház italmérését. Fizetési nehézségek, a bérlet vége Ideális esetben a bérleti szerződés lejártakor újabb árverés keretében döntötték el, kik legyenek a fogadók új gazdái, azonban részben rossz gazdálkodás, részben nem várt események (szerencsétlenségek) miatt nem ritkán idő előtt kényszerültek a bérlők üzletük feladására. A fizetési nehézségek általános voltát jelzi, hogy kezdetben csak félévente kérték a község elöljárói a bérleti díj aktuális részletét az ún. Contrakts Cassába, 12 Tanácsülési jegyzőkönyvek kivonatai, 1839.11.27. Nr. 255. és 1839.11.30. Nr. 258. BFL V.l.b Nr. 3581. 13 1837-ben Franz Polifka, a Lehrbaum bérlőjének kezese próbálkozott ezzel, de kérését az említett okok miatt nem teljesítették. BFL V.l.a 18. kötet 1837.12.16. Nr. 42. 14 BFL V.l.v 1796.12.10. 15 Az anyakönyvi bejegyzés szerint Leopold Schlögl 1801. november 14-én született, Johann Schlögl és Magdalena Malovics gyermekeként és 1858. szeptember 7-én hunyt el, ekkor még élt neje, Theresia Bamberger. Végrendelete szerint egyik fiát is Johann-nak hívták. Christian Schlögl 1836-1848 között a külső tanács tagja volt. BFL IV.1002.y IV.323. (1856.06.19., kihirdetve: 1858.10.14.), https:// archives.hungaricana.hu/hu/archontologia/1033/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJEQiI6IFsiTlRJUlpUIl 19LCAicXVlcnkiOiAic2NobFxlMDBmNmcqInO (utolsó lekérdezés: 2019.08.01.). 16 BFL V.l.v 1835.01.19., 1837.01.30., 1839.12.14.
