Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Kávémérések, kávéházak
226 Kávémérések, kávéházak gedély nélküli, magán kávémérések is. Ezeket azonban ne az elegáns pesti és budai kávézókhoz hasonlítsuk.9 A legtöbb esetben nem önálló kávéházakról van szó, hanem olyan fogadókról, ahol külön helyiséget alakítottak ki a kávét fogyasztók számára. Hol ihatták a fekete levest Óbudán 1848 előtt? Az óbudai zsidóknak Büchler Sándor szerint már 1752-től külön kávésuk volt.10 A 18. század végétől külön kávéházi részleget működtettek a Chevra Kadisában, amely elsősorban a zsidó kereskedőkhöz kötődött. Bevilaqua Borsody Béla és Mazsáry Béla ezt a kávézót az 1934-1935-ig működővel azonosította.11 Az első ismert hivatásos kávés (Coffe Sieder) a Keresztény Községben Johann Linberth, működése 1787 és 1792 között mutatható ki. Valószínűleg a mai Fő téren állt a kávéháza, s nem véletlen, hogy vendégei — az 1792-es forrás alapján - leginkább a Zichy-kastélyban elszállásolt katonák voltak.12 Talán az ő utódja lehetett Anton Baumgartner kávés, akinek 1794-ben íródott kérvényéből kiderül, hogy „elődei” a kávé mellett bort és sört is forgalmaztak, sőt, még tekepályájuk (Kugllstadt) is volt.13 A tanács csak a kávéházat illető jogokat tudta biztosítani számára, azaz a kávémérést, és a kávéházhoz tartozó játékokat (dem Caffe Hauße zugehörige Spielle zu haben zugelassen sind worden), mivel a község is eleve csak az uradalomtól kapta a nevezett jogokat. Az említetteken kívül minden mást megtiltottak neki, s mint a válaszból kiderül, az az elődeinek is tiltva volt.14 Baumgartner ezt követően nem szerepel a forrásokban. 1807-től maradtak fenn az uradalom és a Keresztény Község között kötött, kávémérést szabályozó szerződések. Maga a kávémérési jog általában alacsonyabb összegért kelt el, mivel értéke valójában a fogadóknak volt, nagyobb jövedelemre pedig alapvetően az alkoholok forgalmából lehetett számítani. A kávémérési jogot általában együtt adták a hozzá tartozó különböző, engedélyezett játékok jogával (biliárd, teke stb.). A fogadókhoz hasonlóan a község tovább adhatta a kávémérés bérleti jogát, ugyanakkor az uradalom részéről már 1807-ben kikötötték, hogy csak egy házban lehet azt érvényesíteni, s csak abban lehet nyilvános biliárdjátékot üzemeltetni.15 1808-ban hozzátették, amennyiben az albérlő nem fizetné rendesen a díját, a község visszaveheti tőle a jogot.16 Ezen a gyakorlaton 1819-ig nem változtattak, de ekkor sem történt lényeges 9 A Pest-budai kávéházak jelentőségét és keresettségét jelzi, hogy 1809-ben Budán 14, 1831-ben Pesten már 28 kávéházat írtak össze. Gundel-Harmath 1979. 40. p. 10 Büchler 1901. 286. p. 11 Bevilaqua Borsody-Mazsáry 1935. II. 1234. és 1249. p. 12 BFL V.l.a 7. kötet 1792.03.20. Nr. 29., BFL V.l.r 94. kötet. Valószínűleg azonos a Gál Éva által említett első hivatásos kávézót üzemeltető személlyel. Gál 1990. 50. p. A külön kávéházra utalást 1789-ből ld. BFL V.l.bNr. 611. 1789.10.27. 13 BFL V. 1 ,a 7. kötet 1794.10.08. Nr. 87. 14 Ellenkező esetben a tanács büntetést, a jószágigazgató értesítését helyezte kilátásba. Uo. 15 BFL V.l.v 1807.07.01. A szerződést eredetileg három évre kötötték, de a Magyar Királyi Udvari Kamara csak egy évre hagyta jóvá 1807.10.29-én. 16 BFL V.l.v 1808.05.16.
