Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)

Bevezető

BEVEZETŐ

Óbuda gyakran kerül szóba a vendéglátással kapcsolatban, számos különböző jellegű és mélységű írás született az óbudai kocsmákról, fogadókról, éttermekről. Mégis, ezek kivétel nélkül a 19. század végi, 20. századi állapotokat vizsgálják, s a mai napig a városrész identitásának meghatározó elemei „Krúdy Óbudája”, a „kockás abrosz, jó kadarka” és a neves óbudai családok kiskocsmái, éttermei, amelyekre az idősebb óbudaiak a mai napig nosztalgiával gondolnak. Eddig mégsem merült fel a kérdés: miben gyökerezett, miből és hogyan született meg ez a jellegzetes, Tabánhoz vagy Grinzinghez hasonlítható külvárosi kiskocsmás negyed a 19. század végére? Ennek a kötetnek a célja ezen előzmények hiánypótló bemutatása,* hiszen eddig egyedül Gál Éva foglalkozott az óbudai uradalmi és városi fogadókkal (elsősorban azok topográfiai aspektusát vizsgálva), míg Jankovich Miklós részletes tanulmányt közölt a középkori eredetű ún. régi sorházról. Két éve jelent meg az egykori Korona fogadó történetét 1818-tól napjainkig bemutató jubileumi kötet, amely részletesebben csak a városegyesítés időszakától ismerteti az épület működését.* 1 Gál Éváéhoz hasonló, összefoglaló feldolgozások születtek Miskolcról Dobrossy Istvántól, aki külön monográfiát szentelt a miskolci vendéglátás történetének, kisebb tanulmányokban pedig a helyi kávéházakkal, sorházakkal foglalkozott.2 Újabban Balázs Kovács Sándor közölt már-már monográfiának tekinthető, kimerítő tanulmányt a Tolna megyei vendéglátás történetéről.3 Kiss Ákos a köznemesi kocsmáltatás menetét mutatta be.4 Egy speciális kérdéssel, a 18. századi (jászberényi) pusztai csárdákkal foglalkozott Kürti László.5 Horváth Sándor néprajzi megközelítésből vizsgálta Vas vármegye fogadóit, kocsmáit a 18-20. században.6 Az egyik legrészletesebb, mai napig hiánypótló összefoglaló, a Pest-budai kávéházak történetét a kezdetektől bemutató kétkötetes munka Bevilaqua Borsody Béla és Mazsáry Béla tollából született.7 Emellett kiemelném még a Ballai Károly által szerkesztett, A magyar vendéglátóipar története cimű kötetet,8 ugyanakkor megjegyezném, hogy utób* A kötet az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.

1 Emlékes emlékezet. Három évtized egy kétszáz éves házban. Szerk.: Andrási Gábor. Budapest, 2018.

2 Dobrossy 1985.; Dobrossy 1989.; Dobrossy 1990.; Dobrossy 1991.

3 Balázs Kovács 2009.

4 Kiss 1970.

5 Kürti 2003.

6 Horváth 2011.

7 Bevilaqua Borsody-Mazsáry 1935.

8 A magyar vendéglátóipar története. Szerk.: Ballai Károly. Budapest, 1943.