Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Jogi háttér és a működés keretei
42 Jogi háttér és a működés keretei nagógában, ki, hol és mennyi bort állított elő. Ezt a zsidó bírónak továbbítania kellett a Keresztény Község számára, hogy megtárgyalják, a zsidók természetben vagy pénzben fizessék-e utána a kilencedet, amennyiben a saját borukat hozzák be és saját használatra. A kimérést, árusítást (sub Circulis vendere) azonban határozottan megtiltották, a borok korsónként vagy hordónként történő átvitelét a keresztényekhez szintén. A kóser borok behozatalát a továbbiakban külön engedélyhez kötötték, ellenkező esetben elkobozták az illető borát.127 Bizonyos engedmények szükségesnek látszottak, mivel a keresztények által összeírt kóser bor a zsidók által ugyanakkor készített kimutatás szerint nem elégítette ki a szükségleteiket, annál is inkább, mert állításuk szerint a keresztényeknél szereplő borok részben már el lettek adva, részben pedig nem kóser (Unkoscher) borok voltak. 1793 elején ezért részletesen szabályozták a kóser bor importját.128 A Zsidó Községnek engedélyezték az általa igényelt, szerződésben meghatározott bormenynyiség (a kimutatás szerint 1810 akó 26 háztartásnak) szabad, külön költség nélküli behozatalát az Óbudai koronauradalom településeiről (Szentendre kivételével), sőt, az uradalmon kívülről is hozhattak Óbudára bizonyos mennyiségű kóser bort, de csak saját használatra. A szerződés az alábbi pontokat tartalmazta: 1. Ha egy zsidó bort szeretne behozni, egy, a Keresztény Község által kijelölt biztosnak vagy bírónak előzetesen jelentse annak mennyiségét, és azt is, hogy az az uradalom területéről, vagy azon kívülről származik-e. 2. A Keresztény Község bírója vagy egy biztos ezt jegyezze fel egy kifejezetten erre a célra szolgáló könyvbe, a behozott mennyiségről pedig adjon igazolást.129 3. A megjelölt mennyiségen túl nagyobb mennyiséget senki nem hozhat be. 4. Aki bort hoz be, annak a helynek az igazolásával tegye, ahonnan a bort vásárolta, pecséttel ellátva, hogy az a bor kóser bor. 5. Mivel az idegen borok behozatala a helyi zsidók szükségleteit szolgálja, ezért tilos nem kóser bort adni, keresztényeknek vagy nem óbudai zsidóknak nyereségvágyból (Quaestus gratia) árusítani. Nem kóser bor behozatala elkobzás terhe mellett teljességgel tilos, és senki sem hozhat be többet, mint amennyi saját házi használatára szükséges és elégséges.130 6. Ha egy zsidó uradalmon kívüli (kóser) bort szeretne behozni - ide értve a szentendrei borokat is -, az után természetben vagy pénzben meg kell fizetnie a kilencedet a község számvevőjének (akónként 30 krajcárral számolva), s kötelesek ennek mennyiségét feljegyezni. Ebből 10-10 krajcár az erre kirendelt biztost, valamint a számvevőt 127 A szentendrei borok kivételt képeztek. BFL V. 1 .b Nr. 668. 1792.08.09. 128 BFL V.l.b Nr. 754. 1793.01.08., úriszéki ítélet Nr. 8-9. 129 A bejelentett mennyiségtől nem lehetett eltérni. ...de Quantitate inducata Schaedam extrádét, séd et dum Vina advenerunt indiget, non plus vei minus de vino per Inditantem Judaeum adlalum fuerit. BFL V.l.b Nr. 754. 1793.01.08. 130 ... pro Usu, et Necessitate sua Domestica satis. Uo.
