Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Jogi háttér és a működés keretei
22 Jogi háttér és a működés keretei tózkodjanak a hasonló gorombaságoktól”). A tanács megerősítette ugyanakkor, hogy a fertálymesterek kötelessége, hogy ügyeljenek a köznyugalomra, s ezek közé tartozik a fogadók éjszakai ellenőrzése (auch nachts die Wirthshäußer visitiren), s kihágás esetén az azzal kapcsolatos intézkedés.45 A fertálymesterek ezirányú kötelezettségeit 1838- ban szabályozták. Ekkor a vármegyei főszolgabíró körlevele alapján kihirdették, hogy az elöljáróság ügyeljen a rendre, mivel az éjjeli fennmaradások (kimaradások) gyakran veszekedéshez, visszaéléshez és egyéb, tiltott tetthez vezetnek. A fertálymesterre bízták, hogy a kocsmákból télen este 9-ig, nyáron 10-ig a lármás, veszekedő embereket dobja ki (die streitende und lärmende abschaffe). Ahogy korábban is gyakorlat volt, a megadott időpont után az utcán kószáló embereket a fertálymester minden további nélkül előállíthatta.46 1808-tól a községi kocsmák (pontosabban csak egy kocsma, mert az alsót nem sokkal a határozatot követően eladták) bérletét nem a haszonbéri szerződéseket intéző ún. Kontrakts Kassába, hanem a község pénztárába (Gemeinde Cassa) fizették. Az ide kerülő összegből tervezték ezen épületek javítási költségeit fedezni.47 1821-től a város tanácsa a fogadók bérlőit is bevonta a viszonyok rendezésébe. A bérleti szerződésekben ugyanis ekkortól szerepel külön pontként, hogy amennyiben a fogadós tudomására jut, hogy valaki szabálytalanságot követ el (magánházban éttermet üzemeltet, kávét és más italt mér ki - ami nem bor -, idegeneket szállásol el vagy épp tekepályát üzemeltet), azt jelentheti a tanácsnak.48 Az új szabályozás egyformán szolgálta a város, valamint a fogadósok érdekeit, később, 1829-ben finomítottak rajta. 1832-ben a tanács, miután pár évvel korábban engedélyezte, hogy a szőlőtulajdonosok némi díj ellenében saját boruk mellett vásárolt bort is áruljanak, új szabályozást adott ki. Mivel a nevezett gyakorlat sok visszássághoz vezetett49 (dadurch viele Unanehmlichkeiten, und Unfugen getrieben wurde), ezért 1832-ben ismételten kizárólag a saját szüretből származó bor kimérését engedélyezték.50 Ezáltal a kiskocsmák (die Kleine Wirthshäuser) 45 BFL V.l.a 8. kötet 1795.08.22. Nr. 40. Gemedl egyébiránt valószínűleg azonos azzal a Joseph Gemedllel, aki 1802-ben végül maga is fertálymester lett. https://archives.hungaricana.hu/hu/archonto logia/248/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJEQVRBQkFTRSI6IFsiQVJDSE9OVE9MT0dJQSJdfSwgInF lZXJ5IjogImdlcm51ZGwifQ (utolsó lekérdezés: 2019.07.15.). 46 BFL V.l.a 18. kötet 1838.11.17. 47 BFL V.l.a 10. kötet 1808.08.13. Nr. 444. 48 BFL V.l.v 1821.12.05-i bérleti szerződések. 49 Pl. nem fizették be a vásárolt bor kimérése után fizetendő illetéket. 1833-ban, többszöri figyelmeztetést követően, még a korábbi szabályozás szerint befizetendő hátralékot próbálták behajtani több helyi lakoson (Ignaz Schartner, Johann Donaberger, Johann Lindmayer, özv. Keller). A tanács 15 napi határidőt szabott a díjak megadására, ellenkező esetben végrehajtást helyezett kilátásba. (Mivel a jegyzőkönyvben nincs több utalás az ügyre, valószínűleg befizették a díjat.) BFL V.l.a 16. kötet 1833.05.23. Nr. 145. BFL V.l.a 16. kötet 1832.09.03. Nr. 175.50
