Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
A kocsmák, fogadók, mint politikai megbeszélések és egyéb mindennapi csetepaték, botrányok színterei
206 A kocsmák, fogadók, mint politikai megbeszélések és egyéb mindennapi... volt.69 A tanács mindkét felet hibásnak találta, Dorschot 6 Ft büntetésre, Ackerl nejét pedig beszédéért, mivel nem csak Dorschot, hanem az egész bíróságot szidalmazta, 1 forintra ítélte. Fleinrich Mühlner mostohalánya 1762-ben bepanaszolta „a Hasmannfiúkat”, amiért azok a fogadóban hazugnak nevezték és felpofozták. A tanács bocsánatkérésre kötelezte a két fiút, és 15-15 ütésre ítélte őket, amit „szüleik megkímélése végett” fejenként 1 forinttal kiváltottak.70 Az ügy azért is érdekes, mert mutatja, hogy a fogadók közönségéhez még jogilag kiskorúnak számító fiatalok is, a lányok ugyanúgy, mint a fiúk, hozzá tartoztak (az ügy résztvevői a leírás alapján tizenévesek lehettek).71 Míg a kocsmai, utcai verekedések meglehetősen gyakoriak voltak, és a büntetéseket már rutinszerűen rótták ki az elkövetőkre, a nemi erőszak - a jelek szerint - viszonylag ritkán fordult elő, s súlyossága miatt közfelháborodás mellett az erőszaktevőket példás büntetésben részesítették, amit jól mutat egy 1751-es eset. Egy bizonyos Flansjörg Kreutzert rajtakaptak, amint meg akarta volna becsteleníteni Matthias Pfiester hétéves leánykáját, Elisabethát. Az ügy kivizsgálásában a város tanácsa és a földesúr képviseletében a jószágigazgató is részt vett,72 majd együttesen a plébániatemplom előtt végrehajtandóan, két részletben 100 ütésre (Brigell) ítélték Kreutzert, és „élete végéig eltiltják attól, hogy erre a földre betegye a lábát”.73 Kreutzer tettét az erőszak mellett súlyosbította, hogy kislánnyal szemben próbálta meg elkövetni, ez indokolja a 100 ütést, ami kirívóan magas az egyéb testi fenyítések mellett (valószínűleg azért adták két részletben, mert ha egyszerre kapja meg, akár bele is halhatott volna). A plébániatemplom előtt végrehajtott büntetés emellett külön megszégyenítést jelentett. Hasonlóan példás büntetést kapott 1776-ban egy 18 éves vörösvári fiatal, Lorenz Miereis, akinek több volt a rovásán: először az úmapi körmeneten szidalmazta nyilvánosan a templomszolgát, vörösszakállú huncutnak nevezve őt (Rothbarteten Hundstut), majd ezt követően éjszaka a város alsó fogadójának kerthelyiségében (in der Lauberhütten) megerőszakolt egy szolgálólányt.74 A példátlan esetet, mivel az ilyesmi „ nem csak Is-69 Dorsch 1746 és 1766 között töltötte be ezt a tisztséget, https://archives.hungaricana.hu/hu/archontolog ia/132/?list=eyJxdWVyeSI6ICJkb3JzY2gifQ (utolsó lekérdezés: 2019.08.12.). 70 BFL V. 1 .a 4. kötet 1762.08.14. 71 Egy másik példa a gyermekek kocsmai jelenlétére: 1821-ben Michael Giszitz a fiával a Vogl fogadóban vendégeskedett, amikor Ecker fertálymester mindkettőjüket megverette. Giszitz kiskorú fia nevében nyújtott be panaszt Ecker ellen, aki azzal védekezett, hogy csak hivatali kötelezettségeinek tett eleget (valószínűleg apa és fia túl kései időpontig maradtak a fogadóban, s haza akarta küldeni őket). Büntetése végül, amiért a fiút alaposan elverte (tüchtig geschlagen) és ok nélkül fogatta el, 5 Ft lett. BFL V.l.a 12. kötet 1821.07.07. Nr. 215. 72 Az óbudaiak és a földesúr között kötött szerződések többször kimondták, hogy kisebb ügyekben dönthet a város tanácsa, a nagyobbakat viszont az úriszék elé viszik. Ez az ügy azért is érdekes, mert mindketten részt vettek a döntés meghozatalában. BFL V.l.c Instructio 1746.01.01. (idézi Gál 1990. 75. p.) és BFL V.l.b Nr. 175., 1772.01.30. 33. pont 73 BFL V. 1 ,a 4. kötet 120. p. 1751.06.29. 74 A jegyzőkönyv megfogalmazása szerint a fogadóban „rendetlen dolgot tett, a nőt erőszakosan bűnre kényszeritette, és vétkezett vele teljesen BFL V.l.a 5. kötet 199-200. p. 1776.09.14.
