Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
I. Az öröklött város - Terhes örökség. A történelmi lakónegyedek problémája a Kádár-korszakban a Klauzál tér és környéke példáján
TERHES ÖRÖKSÉG. BUDAPEST TÖRTÉNELMI LAKÓNEGYEDEINEK PROBLÉMÁJA A KÁDÁR-KORSZAKBAN A KLAUZÁL TÉR ÉS KÖRNYÉKE PÉLDÁJÁN Tanulmányomban a Belső-Erzsébetváros, azon belül is a Klauzál tér és környéke példáján szeretném bemutatni azt, hogy hogyan változott a várospolitika a Kádár-korszakban; részben gyakorlati okokból hogyan került egyre inkább előtérbe a történelmi városrészek védelme, és milyen kísérletek, megoldások jellemezték a városrehabilitáció 1980-as évekbeli gyakorlatát. Arra törekszem, hogy ezt a gyakorlatot minél több szemszögből láttassam, és ütköztessem a városfelújításban érintettek eltérő nézőpontjait. A cél a makro- és a mikroszint, a felülnézet és az alulnézet szembeállítása: a felülnézetet a fővárosi és a kerületi párt- és tanácsi szervek, illetve a háztömbfelújítást lebonyolító Ingatlankezelő Vállalat vezetése képviseli, az alulnézetet pedig a helyi lakosok. Mindennek kapcsán jól kirajzolódik az, hogy hogyan működtek valójában a helyi hatalmi viszonyok, és milyen konfliktusok adódhattak a kerületi és a fővárosi vezetés között. Forrásaim között szerepeltek kerületi tanácsi és pártdokumentumok, például pártbizottsági ülések jegyzőkönyvei és mellékletei,1 egykori városszociológiai felmérések, valamint szakértői és lakossági interjúk. Városrendezési elképzelések az államszocialista korszakban (1950-1990) Út a városrehabilitációig Mielőtt rátérnék a Belső-Erzsébetvárosra, érdemes röviden érinteni azt, hogy hogyan is festettek a városépítés keretei a Kádár-korszakban, és hogyan jelent meg a várospolitikában a történelmi lakónegyedek problémája.1 2 A pártállam keretei között a várospolitikában, így a városépítészetben is a központi akarat érvényesült. A budapesti kerületi tanácsok a Fővárosi Tanácsnak rendelődtek alá, amely egyfelől az állam, másfelől az MSZMP budapesti pártbizottságának befolyá1 Köszönettel tartozom Koltai Gábornak, aki Budapest Főváros Levéltárában a fővárosi párt- és tanácsi iratanyag szakértőjeként segítette munkámat, és hívta fel a figyelmemet a téma szempontjából megkerülhetetlen forrásokra. 2 A hatalmi struktúra működéséhez, a párthatározatok szerepének megértéséhez ld. KORNAI 1993. A településfejlesztés központosított mechanizmusaira ld. SZIRMAI 1994. Valamint igen jó összefoglalás: KÖRNER-NAGY 2002. főleg 144-146. p.
