Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
I. Az öröklött város - Terhes örökség. A történelmi lakónegyedek problémája a Kádár-korszakban a Klauzál tér és környéke példáján
36 Az öröklött város sa alatt állt. A párt befolyását többek közt az is garantálta, hogy úgy a Fővárosi Tanács, mint a kerületi tanácsok vezető tisztségviselői gyakran egyben párttagok is voltak.3 A kerületi tanácsok szociális feladatokat láttak el, működtették a gyermekintézményeket, általános iskolákat, rendelőket, idősek otthonait stb., karbantartották a köztereket, valamint fontos szerepet játszottak a lakásgazdálkodásban; ám a városépítészet terén voltaképpen semmilyen hatáskörük sem volt. A kerületi épületállomány sorsáról a Fővárosi Tanács döntött, városfejlesztési kérdésekről úgyszintén. A korszak kezdetén, 1957-ig az Ingatlankezelő Vállalat is fővárosi cég volt, azaz még az épületek karbantartását, felújítását is központosított módon látták el. Ezt a feladatot azonban a későbbiekben ésszerűbbnek látszott decentralizálni, így jöttek létre a kerületi Ingatlankezelő Vállalatok, amelyek formailag a kerületi tanácsoknak rendelődtek alá. Az IKV-k tényleges felettes szerve azonban sok szempontból a Fővárosi Tanács maradt,4 mint ahogy tény az is, hogy a kiemelt útvonalak épületfelújításait, városképi szempontokról lévén szó, a kerületi IKV-k megalakulása után is a főváros végeztette.5 Jelzésértékű, hogy amikor az 1960-as és 70-es években a VII. kerületi tanács beszámolt az egyes ötéves tervidőszakok kiadásairól, azok között csak az egészségügyi és szociális ellátás, a gyermekintézmények és iskolák, a kultúra, a sport, valamint az igazgatási feladatok szerepeltek tételesen, kommunális ellátás címszó alatt pedig úttest- és gyalogjáró-karbantartás, közvilágítás, valamint park- és játszótérfenntartás. Építési munkálatokról azonban csak érintőlegesen esett szó a költségvetési beszámolókban, amennyiben megemlítették, hogy a beszámolási időszakban a kerület építési jellegű munkáit a VII. kerületi 3 A hatalmi mechanizmus és a kettős hierarchia működésére ld. KOCSIS 2006., különösen 35^42. p. 4 .. .„Kerületi tanácstagjaink értesültek arról, hogy 1957. január 1-től a volt Ingatlankezelő Vállalat, mint kerületi házkezelési igazgatóság közvetlenül a kerületi tanács, illetve annak végrehajtó bizottsága irányítása és felügyelete alá kerül. Ezt igen nagy örömmel fogadták. Különösen azt, hogy szervezetében, felépítésében is új formát és tartalmat kap a jövőben” - írja Seres Rezső, a VII. kér. Tanács VB elnök- helyettese az Erzsébetváros c. lapban. Ugyanebben a cikkben, miután leszögezi, hogy „a helyi tanácsok a nép ellenőrzése mellett, a nép által közvetlen demokratikus úton választott szervei állami életünknek. Szilárd bázisai a proletárdiktatúrának”, követeli Seres, hogy ki kell szélesíteni a helyi tanácsok jogkörét és hatáskörét. Cikkéből kiderül, milyen csekély hatásköre volt akkoriban a kerületi tanácsoknak, és hogy bizottságaik, szakosztályaik döntéseit a Fővárosi Tanács VB rendszeresen felülbírálta, megváltoztatta. „A jövőben ne a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága szabja meg, hogy a kerületi tanács mit tárgyaljon az ülésein, hanem a kerületi tanácsok maguk döntsék el azt”; Seres követeli, hogy a Fővárosi Tanács VB ne vegye semmibe a kerületi tanácsok határozatait. In: Erzsébetváros. A VII. kerületi Tanács lapja, 1957. január 25. 1. p. 5 A VII. kerület vonatkozásában egyértelműen erre utal egy, az Erzsébetváros c. kerületi lapban megjelent tudósítás a Lenin körúti sortatarozásról. (Jellemző, hogy már ekkor is - akárcsak az 1970-es és 80-as években - a városképi szempontból meghatározó fő útvonalak épületeit hozták rendbe, ha hozták egyáltalán; a mellékutcákban álló lakóépületekhez nem nyúltak.) „Minden nap szebb lesz a Körút, minden nap leveti az állványerdőt egy-egy ház, a VII. kerület főútvonalain már csupán az EMKE-házat, a Hungária- palotát és még néhány épületet ölelnek körül a deszka-pallók. A Wesselényi utca és Lenin-körút sarkán rövidesen befejeződik a nagy bérház külső-belső átalakítási és tatarozási munkálata. A Budapest Városi Építőipari Vállalat idős kőművese, Fábián Sándor, vakolókanállal a kezében kapaszkodik egy félágú létrán.” Erzsébetváros é. n. [1958] szám nincs feltüntetve. 9. p.
