Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)

III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - „A másik Bécs”. Az osztrák századforduló változó képe a Schorske utáni történetírásban

A „MÁSIK BÉCS”: AZ OSZTRÁK SZÁZADFORDULÓ VÁLTOZÓ KÉPE A SCHORSKE UTÁNI TÖRTÉNETÍRÁSBAN

„Bécs 1900” mint történeti téma

A bécsi századforduló kora az utóbbi évtizedek kultúrtörténetének egyik legtöbbet kutatott, legnagyobb érdeklődést kiváltó területének bizonyult. A téma bőséges irodalmáról jó áttekintést adnak a 2000-es években megjelent cikkek, például Heidemarie Uhl Az 1900 körüli Bécs: a modernitás ambivalens színhelye című tanulmánya.1 A bécsi századforduló iránti érdeklődést több tényező magyarázza. Az egyik a korszak kiemelkedő kulturális termése, az a tény, hogy ott és akkor nagy számban, egyidejűleg jelentek meg olyan gondolkodók, művészek és tudósok, akiknek munkássága alapvető, régiójukon túlmutató hatást gyakorolt a 20. századi nyugati civilizációra. Ezzel függ össze a másik ok, tudniillik az, hogy Bécset a „modernitás bölcsőjének”, vagy legalábbis egyik fontos bölcsőjének szokás tekinteni, olyan helyszínnek, ahol „kicsiben” megtalálhatók voltak mindazok az ellentmondások, amelyek a huszadik század történetére rányomták a bélyegüket. A történészek általában egyetértenek abban, hogy Carl E. Schorske Bécsi századvég: politika és kultúra című könyvéhez 1 2 köthető a bécsi századforduló iránti érdeklődés megélénkülése.3 A könyv recenziója a jelen cikknek nem feladata; ezt sokan mások megtették már.4 E helyt Schorske müvéről főként hatástörténete szempontjából szükséges szólni.

Annak ellenére, hogy mind történészi módszereit, mind pedig következtetéseit mára számos bírálat érte, Schorske művét lehetetlen kihagyni bármilyen historiográfiai áttekintésből. Ennek egyik oka az, hogy az ő munkája kulcs lehet számos utána következő történész megértéséhez is. Schorske már a hatvanas évektől kezdve megjelenő cikkeivel (melyek szerepelnek az 1981-es könyvben) sokakat inspirált pozitív és negatív értelemben egyaránt: hívei, tanítványai az őáltala felvetett kérdéseket kezdték el mélyebben kutatni, illetve az ő gondolatmenetének mentén indultak el,5 bírálói pedig gyakran vele vitatkozva, az ő meghaladásának igényével fogalmazták meg következtetéseiket.6 Michael Steinberg szerint egyes amerikai monográfiák vélhetőleg annak

1 Uhl 2000.; Főleg a téma amerikai irodalmának sokoldalú és alapos áttekintésére Id.: STEINBERG 1991.

2 Eredetileg angolul: SCHORSKE 1981. Magyarul: SCHORSKE 1999.

3 Ld. például STEINBERG 1991. 151. p., vagy UHL 2000. 326. p.

4 Legutóbb például VÁRI 2000.; Tholfsen 2000.

5 Például MCGRATH 1974. A könyvét Schorskénak dedikálta.

6 Például BELLER 1989. Beller azt vetette Schorske szemére, hogy átsiklott a zsidó bécsi polgárságnak a századfordulós kultúra kialakulásában játszott kiemelkedő szerepén. Ld. továbbá BOYER 1981. Boyer