Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - A várostörténet intézményesülése és oktatása Magyarországon a rendszerváltozástól napjainkig
192 Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, histográíia a második világháború utáni évtizedekig terjednek; témáik között szerepelnek a szocialista iparvárosok, az 1950-es évek városlakóinak életvilága, a 19-i századi városi polgárság, a jótékonyság és a szegénygondozás a 19. századi magyarországi városokban stb. Azoknak a fiatalabb tudósoknak egy része, akik vagy e tanszék diákjai voltak, vagy annak doktori iskolájában szereztek PhD fokozatot, azóta már oktatói pozíciókba kerültek különböző magyar egyetemeken. Ezek a történészek helyzetüknél fogva alkalmasak arra, hogy továbbvigyék a hagyományt, új témákat honosítsanak meg az oktatásban, és történelem szakos diákok újabb korosztályait ösztönözzék arra, hogy szakdolgozatukat várostörténeti témából írják, illetve hogy később erre a területre szakosodjanak. A rendszerváltás idején a várostörténetnek más, új műhelyei is megalakultak Magyarországon, gyakran az előbb említett iskolával való aktív együttműködésben. Az Atelier Urbanistique-t, későbbi nevén Atelier Francia-Magyar Társadalomtörténeti Műhelyt 1989-ben alapította Granasztói György és Rose-Marie Lagrave, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a párizsi École des Hautes Etudes en Sciences Sociales (EHESS) és a Magyar Tudományos Akadémia közös vállalkozásaként. Ez az intézet az ELTÉ-n belül azóta is a társadalomtudomány frankofil ágát képviseli; kapcsolatokat ápol számos francia egyetemmel és intézettel, mindenekelőtt az EHESS-szel. 1997 óta az Atelier doktori iskolaként is működik; emellett formálisan, Atelier Európai Társadalomtudomány és Historiográfia Tanszék néven, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyik tanszéke. Az Atelier célja kezdettől az volt, hogy a fiatal magyar tudósokat közeli kapcsolatba hozza az Annales tradícióival. Praktikus értelemben az egyik kezdeti célja az volt, hogy felkészítse a diákokat a francia doktori képzésre; az Atelier azon kiváló diákjai, akik francia állami ösztöndíjban részesültek, közös magyar-francia doktori képzésben vettek részt, amelyet követően - francia nyelvű disszertációjuk megvédése után - az ELTE és a párizsi EHESS által közösen kiadott doktori oklevelet szereztek. Jelenleg az Atelier formálisan egyetemi tanszékként működik, amely kapcsolódik a Társadalomtudományi Központhoz. A Központ tágabban vett feladatai közé tartozik a Magyarországon folyó, francia orientációjú társadalomtudományos kutatások összehangolása, a Magyarország és Franciaország közti tudományos kapcsolatok ápolása, beleértve ebbe a vendégoktatók rendszeres meghívását és cseréjét, valamint a könyvkiadást; célja tehát az, hogy ösztönző környezetet teremtsen a posztdoktori kutatás számára.14 Mivel az Atelier alapítója, Granasztói György maga is várostörténész, korábbi diákjai - ma már az Atelier arculatát meghatározó kollégái - közül jó néhányan tartoznak a várostörténet művelői közé. Többen Bemard Lepetit tanítványai voltak annak halálákönyvként a közeljövőben megjelenő, várostörténeti témájú disszertációira példa TOMSICS 2010.,vagy GODA 2010. 14 Az Atelier történetére ld. www.atelier-centre.hu/magunkrol/tizenotev/granasztoi.html . [A letöltés időpontja: 2005. december 10.]
