Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - A várostörténet intézményesülése és oktatása Magyarországon a rendszerváltozástól napjainkig
A várostörténet intézményesülése és oktatása Magyarországon... 191 tatási csereprogram és kutatói ösztöndíj-lehetőség nyílt meg a magyar egyetemisták, főiskolások és kutatók előtt. A Nyugat-Európában már létező ERASMUS programmal párhuzamosan, kifejezetten a közép- és kelet-európai diákok igényeihez szabottan jött létre például a TEMPUS csereprogram. Az akkoriban újonnan alapított magyarországi tanszékek egy része lelkesen élt a TEMPUS nyújtotta lehetőségekkel. Az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékéről diákok sora került nyugat-európai egyetemekre; egy részük Nagy-Britanniában, a Leicesteri Egyetem várostörténeti Központjának hallgatójaként szerzett mesterszakos (MA) diplomát az 1990-es években. A Leicesterben végzett magyar diákok mesterszakos szakdolgozatai kivétel nélkül mind komparatív várostörténeti munkák lettek, amelyek szerzői közép-európai témáik feldolgozása során a kurrens nyugat-európai és amerikai szakirodalom gazdag korpuszára is támaszkodtak. Az 1990-es években a magyar egyetemi, illetve akadémiai szférában egy másik alapvető változás is végbement: a doktori képzés rendszerének átalakítása. Az 1990- es évek közepéig a doktori (kandidátusi) fokozat megszerzése a Magyar Tudományos Akadémia keretei között zajlott. Ahogyan az MTA 1940-es évek végére kialakult, egyetemektől független kutatóintézeti hálózata számos vonásában szovjet mintákat követett, úgy a doktori minősítés rendszere is e minták szerint szerveződött meg a Rákosi-érában.12 Ám míg az MTA kutatóintézetei mind a mai napig fennmaradtak, a doktori képzés, a disszertációk témavezetése és a PhD fokozat adományozásának joga az 1990-es évek közepén az egyetemekhez, illetve azok újonnan alapított doktori iskoláihoz került. Az ELTE Történettudományok doktori programja, azon belül pedig a Gazdaság- és Társadalomtörténet doktori alprogram 1995-ben alakult meg. A várostörténet kezdettől erőteljesen jelen volt a képzési programban olyan nemzetközileg ismert tudósok révén, mint Bácskai Vera és később Gyáni Gábor. Az alapító tanárok mellett meghívott oktatók is folyamatosan tanítottak, egy részük várostörténetet. Az utóbbi évek akkreditált vendégoktatói olykor közvetlenül is erősítik a kötelékeket a posztgraduális oktatás és a levéltári kutatási bázis között; ilyen kapocs például Sipos András, Budapest Főváros Levéltárának főosztályvezetője. Annak köszönhetően, hogy a Gazdaság- és Társadalomtörténet doktori iskola programjában erős hangsúlyt a kap várostörténet, az elmúlt évtizedben jó néhány várostörténeti orientációjú disszertáció - illetve később monográfia - született az itt végzettek tollából.13 Az ezek által tárgyalt történeti korszakok a középkortól, illetve koraújkortól 12 ROMSICS 1999. Ld. A Magyarország szovjetizálása c. fejezetből Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása c. részt, különösen 325-327. p.; A Kádár-korszak c. fejezetből az Oktatásügy és tudományos kutatás c. részt, különösen 463^166. p. 13 A tanszék egykori doktoranduszainak a2000-es években könyvként megj elent várostörténeti munkáiból, a teljesség igénye nélkül: például GERMUSKA 2004.; HORVÁTH 2004.;TÓTH 2005.; a városi társadalom kutatásának antropológiai-mikrotörténeti irányát képviseli Horváth Sándor mellett: MÁTAY 2006; a városigazgatás a témája: HORVÁTH J. 2010. A doktori iskola tagjainak a utóbbi években megvédett,
