Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - A várostörténet intézményesülése és oktatása Magyarországon a rendszerváltozástól napjainkig
A VÁROSTÖRTÉNET INTÉZMÉNYESÜLÉSE ÉS OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG Jelen tanulmány a modem várostörténet hazai intézményesülését tekinti át a rendszer- változás óta eltelt évtizedekben.1 Bevezetésképp a várostörténet önálló diszciplínává válását és jelentősebb nemzetközi fómmainak kialakulását vázolom fel, utalva arra, hogy egyes európai országokban hogyan szilárdult meg e tudományterület pozíciója az egyetemi oktatásban. Majd a várostörténet magyar intézményeinek kialakulását követem nyomon, tekintettel a nemzetközi kapcsolódási pontokra; végül pedig arra keresem a választ, hogy a 2000-es évekre milyen mértékben vált a várostörténet a magyarországi egyetemek történelem szakos képzéseinek integráns részévé. A modern várostörténet kialakulása Európában és Észak-Amerikában a modem várostörténet kialakulása az 1960-as évek végéhez köthető. 1968-ban jelent meg Jim Dyos The Study of Urban History című munkája, amely egy új tudományág alapvetését kívánta adni. Ezzel egyidejűleg bontakozott ki az Egyesült Államokban is a New Urban History irányzata az olyan történészek működése nyomán, mint A. B. Callow vagy A. M. Wakstein.1 2 Azt mondhatjuk, hogy ekkor lett a várostörténet önálló, autonóm tudományterület, és ekkor vált el a hagyományos értelemben vett helytörténetírástól. Az 1960-as évek végétől kibontakozó modem várostörténet a várost mindig nagyobb összefüggések, folyamatok részeként szemlélte, és azt vizsgálta, hogy milyen szerepet játszottak az egyes városok az urbanizáció, az iparosodás vagy a modernizáció folyamatában. Fontos kérdéssé vált a városok egymáshoz való viszonya, amit jól mutat az olyan fogalmak előtérbe kerülése, mint például városhálózat vagy városhierarchia. A város tehát a modem várostörténet felfogása szerint nem egyszeri, önmagában létező, zárt világ többé, hanem egy nagyobb univerzum része, amely más településekkel való kölcsönhatásban tölt be valamilyen szerepet.3 1 E tanulmány átdolgozott, bővített és aktualizált változata egy korábban angolul megjelent könyvfejezetnek. SZÍVÓS 2006. A jelenlegi, átdolgozott magyar változat elkészültét az MTA Bolyai János kutatói ösztöndíja támogatta. 2 A kezdeteket reprezentáló kötetek: DYOS 1968.; CALLOW 1969., valamint WAKSTEIN 1970. Az új várostörténet kezdeteit tárgyalja például RODGER 2006.; KOOIJ 2006. 3 BÁCSKAI 2006. 244-246. p.
