Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
II. Város, kultúra, közösségek - Bajban ismerszik meg… Keresztény-zsidó együttélés a budapesti Klauzál téren 1938 és 1945 között
Bajban ismerszik meg... Keresztény-zsidó együttélés ... 153 2. ábra. 1944. június 16-án és 22-én kijelölt csillagos házak a Klauzál téren A térképet szerkesztette Szívós Erika és Trephneor Az okok egy része nyilvánvaló. Amint arra több ízben utaltam, a Klauzál téren és környékén a 20. század első évtizedeiben nagy számban éltek zsidó lakosok, és a hely ekként is élt a köztudatban. Az 1941-es népszámlálás fennmaradt kérdőívei mikroszinten is lehetővé teszik, hogy megállapítsuk a zsidó vallásúak arányát a szü- kebb környéken belül: az íveken szereplő lakosok felekezetre vonatkozó adatait összesítve megtudhatjuk, hogy melyik épületben hány izraelita élt. Ha csak a vallást nézzük, az 1941-es népszámlálás során magukat izraelitának vallók igen magas arányban laktak a Klauzál tér házaiban Magyarország második világháborús hadba lépésének idején. Ezek a számarányok többnyire megfelelnek a belső-erzsébetvárosi lakóházak átlagának. Ha a főbérlőket tekintjük, akik általában egyben családfők is voltak, a százalékok házanként változóak. A listát a Klauzál tér 6. vezeti; itt a főbérlők 79%-a volt zsidó.40 Az esetek többségében a családfő vallása - izraelita - az egész család vallási hovatartozását is jelzi, bár 1941-ben ez az összefüggés már korántsem automatikus (lásd például a korábban említett, felekezetileg vegyes családokat). 40 Ez a szám egybevág Fabó Beátának az épületre vonatkozó számításával. Ő több Klauzál téri házzal kapcsolatban is említi a zsidó bérlők százalékos arányát. Ld. FABÓ 2009. 78. p.
