Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
II. Város, kultúra, közösségek - Budapesti mesék. Jókai és az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
126 Város, kultúra, közösségek A különféle helyszínek számos narratív, illetve leíró technika megcsillogtatására adtak alkalmat. A komikum és az irónia játssza például a főszerepet a városligeti körhinta bemutatásánál: „Kimagaslanak mind e mulatság színhelyei közül az igazi lovagi- as sportnak az amphiteatrumai: magyarul „keringék”, „ördögmalmok” (,,Ringelspiel”-ek). Itt látni azután, kinek van igazi bátor szíve! Mert felülni a szilaj paripára, ahhoz minden paraszt tud; de fölkapni arra az ágaskodó festett ménre, s annak a hátán, szivarra gyújtva, vágtatni a választott hölgy után, ki maga részéről kényelmesen hátradűlt helyzetben foglalja el a festett hintó hátulsó ülését, vagy pedig épenséggel egy szomszéd paripa hölgynyergében ülve, kéz a kézban, lovagol hű szeladonja mellett: ehhez a mindennapinál erősebb elhatározás kell. Csupa gyönyörűség elnézni a nyeregbe kapott fölkapott bakát, csípőre tett kézzel, agyarára fogott verginiával, vágtatni a maga szakácsnéja mellett, a ki kifeszített veres parazoljával sorompóba hívja a fél világot.”18 Más, elragadtatottabb hangot üt meg az író a felső tízezerről írva: „ A most már világhírre kapott budapesti lóversenyek alkalmával ismét új életképet mutat a Városliget. A Stefánia-út a leglátogatottabb sétahellyé válik. Egyik úri fogat a másik elé vágtat, egész sora a négylovas hintóknak versenyez egymással; a hintókban a szépség, divat gárda- ezrede vonul le szemeink előtt, melynek nem akar vége szakadni; s ez a tömege a szépségnek elfoglalja a versenytér tribünjeit.”19 Hasonló romantikus elragadtatást vált ki belőle a Margit-sziget idillje: „Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból, - az édenkert tiltott fája nélkül. A Duna hosszú útjából Budapest alá érkezve, két hatalmas ágra szakad, melyek a hajóalakú gyönyörű Margit-szigetet ölelik körül.”20 Másképp, némi patemalizmussal eszményíti Jókai a duna-parti zöldségeskofákat: 18 Monarchia 1893.138. p. 19 Monarchia 1893.140. p. 20 monarchia 1893.141. p.
