Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A pesti Hupf-Mayerhoffer család. A társadalmi átrétegződés egy tipikus esete a 18–19. században
A PESTI HUPF-MAYERHOFFER CSALAD A TÁRSADALMI ÁTRÉTEGZÖDÉS EGY TIPIKUS ESETE A 18-19. SZÁZADBAN Mária Terézia, majd még inkább II. József reformjai következtében Magyarországon a 18. század végén erőteljes bomlásnak indult a feudális társadalom. Ennek egyik jelensége volt a hagyományos városi társadalom átalakulása, amelynek részét képezte a helyi hivatalos arisztokrácia kialakulása is. A következőkben egy konkrét család életének több generáción keresztül történő bemutatásával kísérlem meg e társadalmi és gazdasági szerepkörök változását nyomon követni (1. táblázat). A vizsgált család Pest egyik legtehetősebb famíliája volt a 18. század közepén. Első generációjának két ismert tagja a jelentékeny iparosok között szerepelt. Mind Hupf Tamást, mind Mayerhoffer Andrást megtaláljuk 1746/1747-ben a legtöbbjövedelemadót fizető 72 fő között.1 A családfán a foglalkozásokat áttekintve (2. táblázat), szembetűnő az a változás, amely a harmadik nemzedék idején következett be, mely a jozefinizmus korával kezdődött meg. Az első két generáció férfi tagjai és a nők ismert foglalkozású férjei egy kivétellel iparosok voltak, míg azután két katona és egy tisztviselő mellett férjekként is inkább katonatisztek, ügyvédek, gyártulajdonos és tisztviselők fordultak elő. A bizonytalan vagyoni állapotot jelentő fogadós, Csank Mátyás, életkora alapján még inkább a második nemzedék részének tekinthető, míg a másik iparos-férj, Neumayer Miklós, fodrászként szerepel, de a mesterek között nem sikerült azonosítanom. Ugyanakkor tudjuk róla, hogy már 1781-ben az egyik legjelentősebb tőkemozgató volt a városban, valamint jelentős ingatlan- tulajdonosként is számolhat vele a kutató.1 2 E folyamat részeként a Mayerhoffer-család következő nemzedékében egy sörfőzőmester képviseli az ipart, míg testvérei, sógorai tisztviselők, illetve egyikük ügyvéd. A Hupf-ágon jelölt leszármazottak mind Wagner Ignác bécsi születésű 1 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) IV.1212.a. Pest Város Adóhivatalának iratai. Porciókivetés, 1746/1747. Az 1493 adózóból 1214 fizetett jövedelemadót, túlnyomó részben 1 és 4 ft között, és mindössze 72 volt azok száma, akik - egy vagy két jövedelemforrás után - 8 ft-ot, vagy ezt meghaladó összeggel adóztak. Például Peitmüller József köműveslegény 3.50 ft-ot ipara, 4 ft-ot kocsmája után fizet (474. sz.); Hupf Tamás hajómester 10 ft-ot (547. sz.); Mayerhoffer András kőművesmester 8 ft-ot (558. sz.); Mayerhoffer János „napszámos” pedig 2.50 ft-ot adózott e cimen (712. sz.). 2 Bácskai 1971. 178. p. 15
