Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

Egy kettétört tudóspálya. Ungár László vázlatos életrajza

Ezekben az években sorra írta kiváló gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányait a 19. század első felének történelméből, addig kellőképpen nem vizsgált új szempontok szerint. Iíjúi hévvel és a korszakra igen jellemző hangütéssel kifejezésre juttatott „politikai” nézeteit főként recenzióban érhetjük tetten. Weill „A Magyarországról szóló fejezetet Eckhardt (sic!) Ferencnek francia nyelven is megjelent munkája alapján irta, amely szűkre szabott terjedelme folytán XIX. századi történetünkről csak igen rövid összefoglalást nyújthatott; ellenben a francia nyelvű munkákban gazdagabb, politikai aspirációkkal átitatott kisántánt propagandairodalmat bőven és minden kritika nélkül használta. ”16 17 A külföldi szerzők műveiről szóló ismertetésekben - mint az előbb idézett esetben is - külön figyelmet szentelt annak a kérdésnek, hogy a szerző hogyan viszonyul Magyarország történetéhez. Még az iméntinél is csípősebben fogalmazott egy másik írásban: ,, Hazánk többször szerepel a könyvben, és Martinovics mint »tudós professzor«, mélyen érző ideálista fejeztetik le Budán. A mellékelt térképen Magyarország egyetlen településnélküli füves térség, amelyen négy folyó zúg keresztül. ”1J

Belitzky leírása szerint „Laci kb. 170 cm magas, barna hajú, 2-3 dioptriás szemüveget viselő, jókedélyű, humorizálásra hajlamosn ... ”18 férfi volt, mely utóbbi tulajdonsága a maró gúnnyal megírt ismertetéseiben is érzékelhető: „A szerző, aki mint politikai megbízott, katona, tanár, hosszabb időt töltött a közel Keleten, vaskos könyvében a Porta és hazája diplomáciai, gazdasági és katonai összeköttetését vizsgálja 1453-tól napjainkig. ... A könyv igazi dilettáns munkája ... ”19 Ebből az ismertetésből látszólag már csak az hiányzik, hogy a kötéstábla is piszkos.

16 UngAr László: Weill, George: L’éveil des nationalités et le mouvement libéral. 1815-1848. (Paris, 1930. Alcan. 8”. 592 1.) Századok 1932. 1-3. sz. 84-85. p.

17 Ungar László: Lefebvre, Georges; Guyot, Raymond; Sagnac, Philippe: La révolution française. (Peuples et Civilisations XIII. k.) Paris, 1930. Librairie Félix Alcan. 8°. 577 1. Századok 1934. 9-10. sz. 464. p.

18 BFLXXXIV.3.732/1987.

19 Ungar László: Bruneau, André: Traditions et politique de la France au Levant. Paris, Librairie Félix Alcan. 8°. 445 1. Századok 1933. 7-8. sz. 350. p.

Nem volt kíméletesebb a bécsi születésű amerikai Padoverrel szemben sem, aki a detroiti és a Yale Egyetemen tanult, majd Chicagóban habilitált, és az egyetemi kutatások mellett 1938 és 1944 között az Egyesült Államok Belügyminisztériumának (U.S. Department of the Interior) alkalmazottja is volt. UNGÁR László: Padover, S. K.: Joseph IL L’empereur révolitionnaire. 1741-1790. Bibliothèque historique. Paris, 1935. Payot. 8°. 322 1. Századok 1936. 7-8. sz. 336. p.

Ebből a rövid ismertetésből már az irónia is hiányzik. Ungár ellenében az iróniát az élet és a magyar történelem szolgáltatta: a szerzőnk által ismertetett valamennyi idegen nyelvű könyv

218