Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

Egy kettétört tudóspálya. Ungár László vázlatos életrajza

Ugyanakkor megtalálhatjuk e rövid írásaiban Ungár szakmai programként felfogható gondolatait is: Hajnóczy „Dolgozata rövidségében és éppen azért tanulságos, mert kutatóink figyelmét újból felhívja egy olyan hazai szórványnépességre, melynek gazdasági szerepe igen jelentős volt a XIX. század derekáig. E szerep felderítése gazdaságtörténetileg képzett kutatókra vár ... Ily módon ... [a sorozatszerkesztő - G. I.] jelentős mértékben járulhat a görög diaszpóra egyetemes történetének megismeréséhez is. ”20

Belitzky visszaemlékezése szerint, Ungárt a szociáldemokrata párt városházi csoportja javaslatára a főváros levéltárában kisegítő munkaerőként alkalmazták 1937. március 10. és 1940. július 31. között.21 Közben az 1937/1938. tanévben 400 pengő kutatási tanulmányi ösztöndíjban is részesült.22

Ugyancsak Belitzky visszaemlékezéséből tudjuk, hogy Ungárral ők ketten hozták létre az első levéltári fotólaboratóriumot, valamikor 1936 és 1940 között, kezdetben saját géppel dolgozva. Első nagyobb munkájukként a 18. század végén készült Balla Antal-féle térkép részletekben történt lefényképezését említette meg, melyet a Budapest története III. kötete23 részére végeztek. Belitzky arról is ír, hogy „Laci az általam szerkesztett és kiadott Történetírás címűfolyóirat három

között ez az egy jelent meg magyarul is, mégpedig 1943-ban Vas István fordításában a Cserépfalvinál, és amelyet a magyar nyelvű kiadásra tekintettel már lényegesen nagyobb terjedelemben - Berlász Jenő „marasztalt el”. Berlász Jenő: Padover, S. K.: II. József a forradalmár császár. Budapest 1943, Cserépfalvi. 431 1. 8 t. 8“. Századok 1944. 7-9. sz. 516-519. p.

20 Ungár László: Hajnóczy Iván: A kecskeméti görögség története. (Magyar-görög tanulmányok, 8.) Budapest 1939. 8°. 57 (1) 1. 2 t. Századok 1941. 1. sz. 106. p.

21 BFL IV.1420.Í. Budapest Székesfőváros tanácsi majd polgármesteri ügyosztályainak gyűjteményes iratai. Elnöki ügyosztályi személyzeti minősítési lapok és nyilvántartások gyűjteménye. Tényleges alkalmazotti nyilvántartás. Napidija 3,60 P, 1938-tól 3,80 P. Egyetlen ismert budapesti lakcíme: XII. kerület, Városmajor utca 23. Belitzky János visszaemlékszik arra, hogy „ ... az UB-bejegyzéseket a két hosszú asztalon végezték munkaidő után és ebben Laci is résztvett. Ez alól én. a soproni megyetörténet írása miatt felmentést kaptam. ’’(BFLXXXIV.3. 732/1987.) Tekintettel arra, hogy az anyakönyvi utólagos bejegyzések vezetése munkaidőn kívül végzendő külön feladat volt, külön díjazás járt érte. Az erről szóló tanácsi irat, amely tartalmazza az 1931 és 1944 közötti kiutalásokra vonatkozó kérelmeket, Ungár alkalmazásának időszakában csak Kovács Lajos, Rokken Ferenc és Bánrévy György nevét említi a kérvényezők között, amely persze nem zárja ki Ungár díjfizetés nélküli részvételét a munkában. BFL IV. 1409.C. Budapest Székesfőváros Polgármesterének iratai. Polgármesteri ügyosztályok központi irattára, I. 2775/1935.

22 BFL IV.1420.Í. szerint a 7633/1937. VKM sz.; 16122/1937. augusztus 26. alapján.

23 A korszakra vonatkozó kötet a sorozatban nem jelent meg, a fényképekről nincs további adatunk.

219