Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

Egy kettétört tudóspálya. Ungár László vázlatos életrajza

iratok, adósságbetáblázási könyvek stb., amelyek mindegyike valamilyen (más) nézőpontból vizsgálta egy-egy személy életét, gazdasági és politikai tevékenységét, körülményeit.

Olvasmányaim között ez után következtek a korábbi, hasonló körültekintéssel írt tanulmányai a nemesi birtokról, a felvidéki éhínségről. Valamennyinek közös jellemzője az igen széles körű forráshasználat és a - földrajzot is mélyen értő - gazdaságtörténeti kutatói szemlélet.

Időközben az is tudatosult bennem, hogy ez a történetírói módszer, ez a fajta interpretáció „kortünet”, hiszen a Domanovszky Sándor által jegyzett Századok, és számos ekkoriban megjelent könyv is hasonló szemléletet tükrözött. Az is egyértelművé vált, hogy mindezek „mögött” egy francia történetírói csoport munkásságának recepciója húzódott meg, amelynek tanítványai - tehát nagyjából Ungár kortársai - ekkor már az Annales című folyóiratot jegyezték. Angol és amerikai bírálóik vagy követőik is csak lényegesen később, a ’60-as években tűntek fel, elsődlegesen a földrajzi kérdésfeltevések felé orientálva a figyelmet.2 Ugyanekkor viszont - hosszú tiltás/hallgatás után - már Magyarországon is történtek kísérletek e módszerek továbbfejlesztésére, elsődlegesen történeti-statisztikai célú fel- használásra, mégpedig Acsádi György, Dányi Dezső, Fügedi Erik, majd Nagy Lajos és mások munkásságában. A világon talán egyedülálló módon, 1957 és 1959 között Történeti Statisztikai Közlemények, majd 1960 és 1968 között Történeti Statisztikai Évkönyv címmel önálló periodikája volt e kutatási iránynak, amely mára megkerülhetetlen részévé vált a hazai társadalom- és gazdaságtörténeti vizsgálatoknak. Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazai történeti-földrajzi kutatásokat (és kutatókat) sem, akiket Major Jenő, Granasztói György vagy Tímár Lajos neve fémjelez.

Ungár munkássága megismerésének következő lépéseként kezdtem foglalkozni rejtélyesnek tűnő, de mindenképpen ismeretlen életrajzával. 1987-ben derült ki, hogy az Akadémiai Kiadó - adatok hiányában - nem tud a Magyar Életrajzi Lexikon számára szócikket összeállítani róla és szakmai tevékenységéről. Ekkor keletkezett Belitzky János azon levele, amelyre az alábbiakban többször is hivatkozom,3 mivel sok tekintetben közelebb hozta az embert is olvasójához. Nem lettem történész, így ha néha kezembe került egy-egy adat, szokásommal ellentétben

2 Baker, Alan Reginald Harold: Megjegyzések a történeti geográfia és az Annales történeti iskola közötti kapcsolatokról. In: A brit gazdaság és társadalom a XVIII-X1X. században. Válogatás a brit történeti földrajzi iskola írásaiból. Vál. és szerk.: Tímár Lajos. Debrecen, 1999. 13—36. p.

3 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) XXXIV.3. Budapest Főváros Levéltára iratai 732/1987.

214