Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

Egy kettétört tudóspálya. Ungár László vázlatos életrajza

gondosan eltettem azokat. Ha szükségessé vált, még meg is találtam őket, ha pedig forrás közelébe kerültem, megnéztem, mit tartalmaznak. És amikorra a lejegyzésig eljutottam, Ungár kortársai közül már csak ketten vannak az élők sorában: Berlász Jenő és Kosáry Domokos, akik - mint magánleveleikből kiderült - munkásságát ismerték és értékelték, de személyes emlékeket nem őriznek róla.

Budó Jusztin fővárosi főlevéltáros időszakának (1935-1943) intézménytörténetéről viszonylag kevés adat ismert. A levéltárra vonatkozó szabályrendelet árulja el talán a legtöbbet, de ez is csak felületes rátekintési enged az előírt munkaterületekre, ráadásul a fenntartó szemszögéből. így a napi teendőkről, a ténylegesen végzett feladatokról csak elképzeléseink lehetnek. A fő tevékenységet vélhetően a már ekkor - 1944-ben a főváros szervezési szabályrendeletében is - előírt tudományos munka jelentette, magába foglalva a feldolgozás és publikálás kötelezettségét.4 1939-ben a levéltárban mindössze kilenc szervezett állás volt, ebből a főlevéltároson kívül további hat fő dolgozott a „levéltári szak”-hoz beosztva. Ennek az időszaknak volt egyik izgalmas egyénisége a fiatal történész, Ungár László.

1905. május 11-én Budapesten Ungár Sándor fűszerkereskedő és Koricsáner Karolina gyermekeként született.5 A gimnázium 5. évfolyamától a Reáltanoda utcai Községi (később Eötvös József) Főreáliskolában tanult. Az első évet ,jó”, az azt követőket pedig „elégséges” eredménnyel végezte el, majd „érett” minősítéssel maturált.6

4 Részletesen ismerteti Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története. Budapest, 1996. 84-89. p.

5 Lakcímük ekkor éppúgy, mint házasságkötésükkor: VII. kerület, Csömöri út 32. Mindketten izraeliták, esetleges kitérésükre utaló adat nem található. BFL XXXIII. 1. Budapest állami anyakönyveinek gyűjteménye. A VII. kerületi születési anyakönyvek, 1384/1905.

Ungár László édesapja, Ungár Sándor 1872. augusztus 24-én Tiszaföldváron, édesanyja, Koricsáner Karolina 1876. április 8-án Gyulán született. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL jMikrofilmtár (továbbiakban: Mft.). A 3471. A tiszaföldvári izraelita keresztelési anyakönyvek; MNL OL Mft. A 3408. A gyulai izraelita keresztelési anyakönyvek.

Ungár Sándor és Koricsáner Karolina 1903. október 18-án szintén a VII. kerületben kötöttek házasságot. BFL XXIII. 1. A VII. kerületi házassági anyakönyvek, 1140/1903.

6 Az iskolai anyakönyvei nem kerültek levéltári őrizetbe, meglétükről nincs tudomásunk. Ezért csak a nyomtatott iskolai értesítőkben található adatokra támaszkodhatunk. A korban alkalmazott háromfokozatú érettségi vizsgarendszerben az „érett” minősítés volt a legalsó szint. Érettségi bizonyítványa: 543/1923. június 8. Érettségije idején tanárai között szerepelt Dr. Németh Sándor,

215