Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A bankkérdés: két-bankrendszer vagy binacionális bank (1867–1878)
A bankkérdés: két-bankrendszer vagy binacionális bank (1867-1878) 91 állapodásokat először az ONB nem tekintette magára nézve kötelezőnek, ezáltal hatályon kívülre került a magyar kormány által vállalt kötelezettség is, amit tetéz, hogy mivel „újabb időkben a nemzeti bank magát minden kötelezettség alól felmentettnek nyilvánította, a magyar kormány nem érzi magát kötelezve, előbb elfoglalt álláspontját fenntartani”.62 Ez már az egymásra mutogatás tipikus esete, még ha ezt a hegeli logikán iskolázott gyorsbeszédű PM felháborodottan utasítaná is vissza. Azonban éppen a hegeli logikából következik, hogy a tagadás tagadásának már csak egyetlen következménye lehet: ha a magyar kormány többször is felmenthette magát kötelezettségvállalása alól arra való hivatkozással, hogy az ONB először nem „ismerte el” a (nélküle kötött) megállapodást, majd felmentette magát egy (másik) jegyzékváltás formájában történt megállapodás alól azért, mert a magyar kormány nem tartotta be azt, ezután a magyar kormánynak az első alól (immár nem is először) felmenteni önmagát nem vezethet máshova, mint az eredeti (még mindig publikálatlan) szerződés elismeréséhez. Nem véletlen, hogy ezt követte a Birodalmi Tanácsban az az interpelláció, amelyre De Pretis osztrák PM-végül június 17-én-nyilvánosságra hozta az 1867. szeptember 12-i megállapodás jegybankra vonatkozó pontját.63 Visszakanyarodva a februári parlamenti előterjesztésekhez: a kisebbségi különvélemény előadója jogosan hívta fel arra a figyelmet, hogy Trefort mostani javaslata igen lényeges hangsúlyeltolódást tükrözött. Simonyi egyébként lényegében Horn koncepcióját rekapitulálta az azonnal megvalósítandó önálló magyar jegybankról. Eszerint a felállítandó bankjegyeit vagy államjegyekre (!), vagy ércre kell hogy beváltsa. Ez utóbbira külföldi bankkonzorciumok ajánlkozása nyújthat megoldást. Talán nem szükséges itt ismét felidéznünk az ankéton elhangzott ellenérveket, hogy belátható legyen a szélbal különvélemény problematikussága. A pártpolitikai helyezkedés következménye volt, hogy Treforttal szemben határozati javaslatot ezúttal a balközép terjesztett elő Ghyczy szájából, ami úgy hangzott, hogy csak átmenetileg kell önálló magyar jegybank, amely jegyeit államjegyekre váltaná be. Ez azután a valutahelyreállítás megtörténtét követően átadhatná helyét a bankszabadságnak. Az ellenzéki vélemények és javaslatok ellentmondásosságát különösen az adta, hogy a bankszabadság és a nemzeti önállóság álláspontjáról kiindulva kritizálták az ONB-t és a kiegyezés alapján álló kormányokat, miközben az általuk tett javaslatban fokozott állami befolyásolást igényeltek a tervezett magyar jegybanknál, illetve az adott helyzetben elkerülhetetlennek látták annak létrehozásához külföldi tőkecsoportok monopolizálását. 62 LÓNYAY, 1875. 281. 63 NEUWIRTH, 1873. 319.
