Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A bankkérdés: két-bankrendszer vagy binacionális bank (1867–1878)
A bankkérdés: két-bankrendszer vagy binacionális bank (1867-1878) 79 tok birtokában azt tudja, hogy a magyar PM elkötelezte magát, hogy a „Bank- és jegyügyben” csak kölcsönös egyetértéssel hoznak új törvényes határozatokat. Megtartja az ONB privilégiumait Magyarországon, azzal a feltétellel, hogy az ott szükség szerint fiókokat állít, ezeket megfelelően dotálja és mindkét birodalomfél értékpapírjaira előleget nyújt.28 A 10. pont teljes szövegét csak 1872-ben, egy Reichsratban elhangzott parlamenti interpellációra adott válaszban tette közzé de Pretis akkori pénzügyminiszter.29 Mivel Lónyay 1875-ös könyvében maga publikálta a nevezett passzust, nincs okunk abban kételkedni, hogy a szerződésnek ez a pontja is megköttetett. Annál is kevésbé, mert a szeptember 12-i vöslau-i szerződés egy példányára a PM levéltárában is rábukkanhatunk, amely szintén tartalmazza az ominózus 10. pontot.30 Kérdés viszont, hogy miért nem szerepelt ez a rész a magyar küldöttség számára tett előterjesztésben? Valamint, hogy Lónyay naplójegyzeteiben, ahol a Becke által szövegezett pontokat magyarul feljegyezte, miért hiányzik a 10. pont, vagyis a 9. után miért all. következik?31 Bár a naplóírás természetétől nem idegen, hogy látszólag ugyan magunknak írjuk, pont arról hallgatunk benne, amiről magunk sem szeretnénk tudni.32 28 Dr. Brestei PM 1870. március 7-i levelét Magyarországon hivatalosan közzétették Lucam főtitkár meghallgatásának 18. sz. mellékleteként. Jegybankügy... 1908. Meg kell jegyeznünk, hogy az egyezséget kötő Becke, hajdani osztrák, majd birodalmi közös PM 1870. január 15-én elhunyt, így a levél halála után kelt. Ld. JUHÁSZ, 1941. 366. A közzétételben így szerepet játszhatott, hogy Bécsben már aggodalmat keltett Lónyay közös pénzügyminiszteri kinevezésének híre. 29 Neuwirth, 1873.319. 1872. június 17. (Lónyay ekkor már nem közös PM, hanem magyar miniszterelnök volt.) A 10. pont így hangzott: „Mindaddig, mig a birodalom mindkét felerésze közös egyetértésben az osztrák birodalom bankjegy-ügyében új, törvényes határozatokat nem hozand, kötelezi magát a m. kir. ministerium, hogy Magyarországon jegybankot állítani nem enged, és az ONB bankjegyeinek kényszerforgalmát azonkép, mint az államjegyekét, valamint azoknak minden közpénztárnál leendő elfogadását, úgy mint eddig, fbntartandja, de annak határozott kikötése mellett, hogy a nemzeti bank köteleztessék arra, hogy Magyarországon annyi fiókbankot fog állítani, amennyit a magyar ministerium szükségesnek tartand, s ezeket a kereskedelmi forgalom igényeinek megfelelő dotáczióval ellátja, továbbá alapszabályait oda fogja módosíttatni, hogy jogosítva legyen a birodalom mindkét felerészének értékpapírjaira, valamint egyéb szilárd hitelű s a börzén jegyzett értékpapírokra is kölcsönt adni.” LÓNYAY, 1875. 201- 202. A korabeli fordítást egy ponton módosítottuk: az ’im gemeinschaftlichen Einverstandnisse’-re pontosabbnak találtuk a „közös egyetértést”, mint a Lónyay által megadott „egyértelmű megállapodást”. 30 MOL K 255 PM Elnöki iratok. 1089.es. A szerződést ráadásul nemcsak a két pénzügyminiszter, hanem a két miniszterelnök (Andrássy és Beust) is ellátta kézjegyével. Andrássyt erre az 1867. szeptember 13— 14-én Bécsben tartott minisztertanács határozata kötelezte, ahol a tanács a „felolvasott egyezményi tervezetet pontonként és részletesen tárgyalván, azt egész terjedelmében magáévá teszi”. MOL K 27 ME Minisztertanácsi jegyzőkönyv 1867. szeptember 13-14. 31 E dolgozat eredeti változatában a napló hiányából kiindulva azt feltételeztem, hogy Lónyay, szinte tudat alatt, maga elől is rejtegette a 10. pontot. Mint arra Cieger András felhívta a figyelmet, ennek ellene mond, hogy „Deáknak, Csengerynek és a minisztertanács tagjainak a teljes szerződést átadta.” CIEGER, 2008. 159*. Az egyezmény hivatalos magyar fordítása fennmaradt Csengery iratai között. CSENGERY, 1928. 142-145. 32 Lónyay N. MÓL 37 154 Vöslau, szeptember 11. Kónyi általában jelöletlenül kivonatosan közölte Lónyay naplójegyzeteit. így közlésében hiányzik, hogyan is készültek a „pontozatok”. „Lackenbachernek csak elmondotta Becke az előleges pontozatokat. Lackenbacher megcsinálta ezután ... a szerkezetet. Mellékelem a szerkezetet, mert azt B. nekem ma este megküldte. Kivittem tehát az államadósság converzióját elvben, alkalmazásban a kamatredukcióhoz, s talán sikerülend az egyensúlyt helyre állítani. A szerkezet
