Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Reformálódó régi rendszerek - A bankkérdés: két-bankrendszer vagy binacionális bank (1867–1878)

70 Reformálódó régi rendszerek Az USA-ban a kincstár, Skóciában végső soron a Bank of England. Mint ismeretes, a jegykibocsátás a szőkébb Angliában és Németországban sem volt kizárólagos mono­pólium, hiszen a központi bank mellett más bankok is foglalkoztak ezzel, de ezt nem tekintették a bankszabadság klasszikus esetének és ritkábban hozták fel szemléltetésül. Megfogalmazódott már olyan vélemény is, hogy a bankszabadság tulajdonképpen teo­retikus illúzió, amely soha és sehol nem létezett.1 Témánk szempontjából mindenesetre elgondolkodtató, hogy a „bankszabadságof ’ vagy az államkormányzat, vagy egy „kül­földi” bank fokozott szerepvállalásának kellett a legjobb példákban is kísérnie. Ez alól talán egyedül Svájc jelent kivételt, de Svájc bizonyos értelemben minden alól kivétel. A Habsburg birodalomban már a neoabszolutizmus időszakában felvetődött a több­bankrendszer gondolata. Bizonyára nem véletlen, hogy ebben a birodalmi arisztokrácia egyik magyarországi képviselője játszott kezdeményező szerepet. A magyarországi újkonzervatív csoportosulás egyik prominens képviselője, gróf Dessewfíy Emil (akit egyébként már 1850-ben beválogattak a bankbizottság tagjai sorába) 1856-ban meg­jelent munkájában a valutastabilizáció ügyéhez kapcsolva olyan javaslatot tett, amely az ONB, mint központi jegybank fenntartása mellett 14 „országos bank” felállítását szorgalmazta. Ezek maximum 101,5 millió forintnyi jegyet, rögzített arányban oszt­hattak volna szét. A proporcionalitás szempontjait jól megvilágítja, hogy eszerint Pest 25, Prága 12, Milano 14, Lemberg 12, Brünn 5,5, Erdély 4,5, Linz pedig 3 millióval szerepelt többek között.2 A tartományi bankok eszméje még Bruck pénzügyminisztert (PM) is megihlet­te, aki mindenek előtt három helyen, Prágában, Triesztben és Pesten tervezte létre­hozásukat. Nem kis meglepetést okozott ezzel az 1856 decemberében Bécsben tár­gyaló Pesti Magyar Kereskedelmi Bank küldöttségének, akik eredetileg azért utaztak a császárvárosba,hogy a Creditanstalt pesti fiókjának üzemeltetéséről tárgyaljanak. Bruck személyesen is fogadta a deputációt és kifejtette elképzelését, hogy a 10 milliós alaptőkével tervezett pesti országos bank részvényeinek egyharmadát a PMKB, egy- harmadát a CA adná, a fennmaradó rész pedig nyilvános aláírás alapján „szereztessék be”.Egyúttal átadta a prágai kamara által már elkészített ottani alapszabálytervezetet, 1 A magyarországi kortárs irodalomban a bankszabadság álláspontját legmarkánsabban képviselte HORN, 1870. 315. „Gyakorlatilag a szabad és több bankok rendszere sokkal több előnyt nyújt, és sokkal ke­vesebb kárt okoz, mint a szabadaimazási és egyed-árusági rendszer”. A bankszabadságról folyta­tott vitákat az egybankrendszer híveként foglalta össze BEÖTHY, 1875. 397. „Azon előnyök,melyek a sokbankrendszernek vagy bankszabadságnak tulajdoníttatnak, illuzórikusak, mert nem létezik olyan közgazdaságilag kívánatos művelet, melyre egy kiváltságos bank is képes ne lenne, ha szabad bankok képesek reá.” 2 DESEWFFY, 1856. 112. Hogy a mintául szolgáló angol bankrendszerben a Bank of England és a „country bankok” összeköttetés párhuzamba vonása némi csúsztatással volt csak lehetséges, azt talán ennyi idő elteltével nem érdemes különösebben bizonygatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom