Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A bankkérdés: két-bankrendszer vagy binacionális bank (1867–1878)
70 Reformálódó régi rendszerek Az USA-ban a kincstár, Skóciában végső soron a Bank of England. Mint ismeretes, a jegykibocsátás a szőkébb Angliában és Németországban sem volt kizárólagos monopólium, hiszen a központi bank mellett más bankok is foglalkoztak ezzel, de ezt nem tekintették a bankszabadság klasszikus esetének és ritkábban hozták fel szemléltetésül. Megfogalmazódott már olyan vélemény is, hogy a bankszabadság tulajdonképpen teoretikus illúzió, amely soha és sehol nem létezett.1 Témánk szempontjából mindenesetre elgondolkodtató, hogy a „bankszabadságof ’ vagy az államkormányzat, vagy egy „külföldi” bank fokozott szerepvállalásának kellett a legjobb példákban is kísérnie. Ez alól talán egyedül Svájc jelent kivételt, de Svájc bizonyos értelemben minden alól kivétel. A Habsburg birodalomban már a neoabszolutizmus időszakában felvetődött a többbankrendszer gondolata. Bizonyára nem véletlen, hogy ebben a birodalmi arisztokrácia egyik magyarországi képviselője játszott kezdeményező szerepet. A magyarországi újkonzervatív csoportosulás egyik prominens képviselője, gróf Dessewfíy Emil (akit egyébként már 1850-ben beválogattak a bankbizottság tagjai sorába) 1856-ban megjelent munkájában a valutastabilizáció ügyéhez kapcsolva olyan javaslatot tett, amely az ONB, mint központi jegybank fenntartása mellett 14 „országos bank” felállítását szorgalmazta. Ezek maximum 101,5 millió forintnyi jegyet, rögzített arányban oszthattak volna szét. A proporcionalitás szempontjait jól megvilágítja, hogy eszerint Pest 25, Prága 12, Milano 14, Lemberg 12, Brünn 5,5, Erdély 4,5, Linz pedig 3 millióval szerepelt többek között.2 A tartományi bankok eszméje még Bruck pénzügyminisztert (PM) is megihlette, aki mindenek előtt három helyen, Prágában, Triesztben és Pesten tervezte létrehozásukat. Nem kis meglepetést okozott ezzel az 1856 decemberében Bécsben tárgyaló Pesti Magyar Kereskedelmi Bank küldöttségének, akik eredetileg azért utaztak a császárvárosba,hogy a Creditanstalt pesti fiókjának üzemeltetéséről tárgyaljanak. Bruck személyesen is fogadta a deputációt és kifejtette elképzelését, hogy a 10 milliós alaptőkével tervezett pesti országos bank részvényeinek egyharmadát a PMKB, egy- harmadát a CA adná, a fennmaradó rész pedig nyilvános aláírás alapján „szereztessék be”.Egyúttal átadta a prágai kamara által már elkészített ottani alapszabálytervezetet, 1 A magyarországi kortárs irodalomban a bankszabadság álláspontját legmarkánsabban képviselte HORN, 1870. 315. „Gyakorlatilag a szabad és több bankok rendszere sokkal több előnyt nyújt, és sokkal kevesebb kárt okoz, mint a szabadaimazási és egyed-árusági rendszer”. A bankszabadságról folytatott vitákat az egybankrendszer híveként foglalta össze BEÖTHY, 1875. 397. „Azon előnyök,melyek a sokbankrendszernek vagy bankszabadságnak tulajdoníttatnak, illuzórikusak, mert nem létezik olyan közgazdaságilag kívánatos művelet, melyre egy kiváltságos bank is képes ne lenne, ha szabad bankok képesek reá.” 2 DESEWFFY, 1856. 112. Hogy a mintául szolgáló angol bankrendszerben a Bank of England és a „country bankok” összeköttetés párhuzamba vonása némi csúsztatással volt csak lehetséges, azt talán ennyi idő elteltével nem érdemes különösebben bizonygatni.
