Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A bankkérdés: két-bankrendszer vagy binacionális bank (1867–1878)
A BANKKÉRDÉS: KÉT-BANKRENDSZER VAGY BINACIONÁLIS BANK (1867-1878) Ha valaki az 1848-as márciusi pontok „nemzeti bank”-ra vonatkozó követelését, vagy a szabadságharc „önálló magyar jegybankját” kéri számon a 19. század második felének Habsburg Monarchiabeli jegybanktörténetén, valószínűleg értetlenül tekint a fejezet címére. Pedig a Habsburg Birodalom gazdasági unióját az általunk tárgyalt korszak egészében hosszú távú közgazdasági realitásnak tekintve - másképpen ugyanis aligha tehetünk - az ún. bankügyét (valójában a kifejezés a jegybankügyet jelentette a korban) nem szakíthatjuk ki a gazdaságpolitikai kérdések szövevényéből. Amennyiben a bankügy mégis önálló életet látszik élni, az annyit jelent, hogy közvetlenül politikai kérdéssé minősítették. Ezzel az optikával viszont a probléma nemcsak vizsgálhatatlannak, hanem megoldhatatlannak is bizonyul(t). Analitikusabban fogalmazva: ha az Osztrák Nemzeti Bank mellett a bankszabadság jegyében egyetlen másik jegybank is létrejött volna a Monarchiában, akkor a korabeli felfogás szerint, a gazdasági unió fennállása esetén a két-bankrendszer formájában megnyílt az út a több-bankrendszer kialakulása felé is. Az a lehetőség pedig, hogy a két (vagy több) bank a szó teljes értelmében szuverén módon egymás jegyeit kölcsönösen ne fogadja el egymás területén, elképzelhetetlen volt, ugyanis ennek egyben a gazdasági közösség végét is kellett volna eredményeznie. Ebben az értelemben az „önálló magyar jegybank” a gazdasági unió mellett nem jelenthetett mást, mint a Monarchia több-bankrendszerének speciális esetét. Ha ezt nem így fogjuk fel, akkor rögtön arra a csakis a magyar politikai nemzet-koncepcióból levezethető ingoványos talajra csúszunk, amellyel a kortársak méltán szegezhették szembe, hogy vajon miért csak a magyar államnemzet Jogosult” önálló jegybank alapítására, a többi monarchiabeli nemzet miért nem? És itt máris a döntő ponthoz érkeztünk: ha ugyanis az „önálló magyarjegybank” - a Monarchia gazdasági közössége mellett - nem a több-bankrendszer speciális esete, akkor nem lehet más alternatív álláspont, mint a két államalkotó nemzet koncepciójából fakadó binacionális bank, amely a jegybank dualista államszerkezethez idomításával jött létre. így tehát a Monarchia gazdasági közössége mellett az elvileg fennálló négy megoldásból: valódi több-bankrendszer, két-bankrendszer, binacionális bank, nemzeti (azaz központi) bank (osztrák, ill. magyar változat) valójában csak a két- bank szisztéma és a binacionális bank nyújtotta a korszak valódi dilemmáját. A bevezetésben azt is láttuk, hogy az ún. bankszabadság viszonyai között (és itt a kortársak legtöbbször az Amerikai Egyesült Államokra ill. Skóciára hivatkoztak) mindig akadt valamilyen intézmény, amely betöltötte a hiányzó központi banki funkciókat.
