Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Reformálódó régi rendszerek - Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén

50 Reformálódó régi rendszerek A pereskedés további kilátástalanságát látva, némi fordulat következett be a család(igazgató) álláspontjában, s az 1865. június 1-jére összehívott családülés arra vett irányt, hogy „ezen peres ügyeket ha lehetséges minél kisebb károsodással egy esz- közlendő barátságos kiegyezkedéssel beszüntesse”. Az áldozatvállalás mértékét meg­határozó, családtagonként számítandó kulcs megállapítására pedig választott bíróságot kértek fel, s a helyzet sürgősségét jelzi, hogy június 15-ére újabb családi gyűlést hívtak össze.49 A per alatt levő mintegy 50 000 forintnyi adósság fedezésére, addig is, amíg a kulcs kiszámítására sor nem kerül, a családi pénztárba befizetendő 5000 osztrák értékű forint beszedését határozták el.50 S Kállay Emánuel nem tett le azon szándékáról sem, hogy a megállapodásból kimaradt családtagok terhére a telekkönyvnél a betáblázásokat keresztülvigye. Sem a választott bíróság, sem a telekkönyv malmai nem őröltek gyorsan. A Sza­bolcs megye telekkönyvi bírósága előtt 1865. február 27-én tárgyalt keresetről ugyanis kiderült, hogy nélkülözi a törvényes alapot és nem is célravezető. A családtagok nagy része pedig nem jelent meg a választott bíróság előtt a jelzett határnapon. Sőt, az alá­írt megállapodás teljesítésén sem buzgólkodott. 1865 novemberéig például a kivetett 5000 forintból még csak 3172 forint folyt be. Ezért úgy határoztak, hogy további 2000 forintot kölcsön útján „állítanak elő” november 27-ig, mégpedig Kállay Ubald, Kállay Bertalan, Kállay Ödön és Nagy István által „fejenként öt-ötszáz forintokban”, hogy négyük javára a kölcsönt a felmerülő járulékokkal „a fizetést nem teljesítő tagoktól beveendő ősziéiből fogván visszatéríteni”.51 5. A választott bíróság elé terjesztett nyilatkozatban az egyik napkori ágbeli tag ösz- szefoglalta a Reisner-féle kölcsönnel kapcsolatos véleményét: „Miolta e költsön terv keletkezett, később megbukott, s a Család bár nem sikerrel a birtokokon eszközlött bé táblázások kitörlését eszközölte, az üdő olta mind két ágon több kötelezett családi ta­gok birtoktalanná lettek, elő állott azon esett [sic!], hogy a költsön szerződés alapján ki bocsájtott, s a kezelők által szikkasztva [sic!] eladott partialisok birtokosai a család ta­gok ellen több pereket kezdettek, folytatnak, sőtt kettő már a végrehajtás ki kerülése vé­gett a család tagok néhánya által ki is fizettetett, s így már már tsak az az eset van, hogy a Partiális birtokosokat fizetni kell a kötelezett család tagoknak, de a még vagyonnal bíró kötelezettek a vagyontalanná lett tagok hellyet [sic!] is fizetni kénytelenek, ennek oka pedig az, hogy a család kötelezett tagjai, meg sem gondolva, hogy a sikasztott partiális 49 MOL P 343 38. cs. 5. t. 142. Egyesség levél. Nagy Kálló, 1865. június 15. Az egyezséget 13 tag írta alá. 50 MOL P 343 39. cs. 7. t. 218-219. Az 1865. június 15-i családülés jegyzőkönyve. A 13 tag között fejenként 384 ft 32 xr-t kellett Kállay Ödön kezéhez befizetni. A Reisner-féle összes ügyek vezetésére továbbra is Kállay Ubaldot kérték fel, a „pártionális tulajdonosokkal és Reisnerrel czélba vett egyesség megkísérlésére Kállay Ödön és Gusztáv” kéretett fel. Uo. 51 MOL P 343 39. cs. 7. t. 223. Az 1865. november 9-i családülés jegyzőkönyve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom