Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén
46 Reformálódó régi rendszerek Az eredeti terv szerinti kibocsátásra a közbejött 1848-1849-es események miatt nem került sor. A ’48 tavaszán kialakult helyzetre élesen világít rá Kállay Péter április végi levele, amit a nemzetség tagjaihoz intézett:37 „Kedves Úri Atyámfiái! Hazánkban Marczius közepe táján történt véletlen változások; és minden ipart megszüntető események nekünk gátat vetettek, hogy az úri nemzetségnek az által [?] vett fundus instructusára való tartozásunkat kifizethetnénk, - Ki ki most sem nem vehet, sem nem adhat, tetemes károsodás nélkül. - ámbár [?] mi ez fundus instructust árba bocsájtottuk hogy szavunkat béválthassuk, s kötelezvényeinknek eleget tegyünk, - de ára [?] nem akadván, - pénzt nem csinálhatunk. Az lenne [...] az úri atyafiakhoz bizodalmas kérésem, — legyenek szívesek Augusztus lOd napjáig akkorra esendő Debreczenyi vásárig pénzek lefizetések [?] eránt várakozásai lenni, mi akkorára bizonyossan tartozásunkat Szent György napjátul számítandó kamatjával együtt (:s meg lehet ha az eladandókat eladathatjuk:) még előbb is köszönettel kifizetni fogjuk. Tellyes reménnyel vagyok, hogy az úri atyafiak, tekintetbe vévén az senki által előre látott eseményeket, károsodásunkat eszközleni nem óhajtván, - az általunk kért határ [?] időben meg nyugodni s pénzek eránt el várni kegyeskedni fognak. Aki atyafiságos tisztelettel maradtam Túron 27 Ápr 1848 Az Úri Atyafiaknak alázatos Atyafiságos Szolgájok Kállay Péter” Másfelől a kibocsátó nagykereskedő ház és a család közötti konfliktus is felszínre került. Erről egy másik levél tanúskodik. Ezt egy bizonyos Horváth Ilona írta, aki Kállay Péter helyett november elején Bécsbe sietett s tárgyalt Reisnerékkel (!?). Kállaynak október végéig kellett volna felutazni, de nem ment. Mondhatnánk azt is, hogy elbújt, de pontosabb, ha úgy fogalmazunk: beszorult a család és a kibocsátó ház közé. Horváth Ilona híven igyekezett tolmácsolni, amit Reisnerék általa üzentek: „Ők tellyes igyekezeteket arra fordíttak, hogy Nagyságodat minden bájtul meg mentsék és mennél hamerebb pénzhez juttassák, melly célt tsak egyedül az általok javaslóit sorsjáték által elérni lehetett volna, de mivel Nagyságodnak azt elfogadni nem méltóztatott, ők most arról nem tehetnek, hogy azon Ngod által Honorarium fejében kiadott Partialisok mán kibocsájtva lévén circulatióba jöttek, úgy hogy most tizedik kézen is forognak.. .’’[sic!]38 37 MOL P 343 37. cs. 1. t. 86. Kállay Péter, Túr vagy Túra [?], 1848. április 27. A Kállay család szokás szerint évente a Szent György- és Mihály-napi debreceni vásárok idején, csütörtöki napon gyűlésezett. KÁLLAY, 1972. 7. 38 MOL P 1605 3. cs. 46. t. Horváth Ilona (talán Horváth ügyvéd hozzátartozójaként ily járatos az ügyben?) Pest, 1849. november 5. Kállay Péternek.
