Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - Bankrendszer-váltás – a Külkerbank (MKB) nézőpontjából
Bankrendszer-váltás - a Külkerbank (MKB) nézőpontjából 393 sem a devizaügyletek lebonyolítását nem kapták meg (ez utóbbit az MKB a korábbi gyakorlat és az MNB-vel kötött megállapodás szerint folytathatta). A kereskedelmi bankok a belföldi bankműveletekhez, illetve a devizaüzlethez csak két évvel a bankreform után juthattak hozzá. Az első lépések még távol álltak attól, hogy a funkcionálisan sokrétű üzletek (universal banking) irányába mutassanak. S értelemszerűen a központi monetáris szabályozás még fel is erősödött. „ [A bankok] hitelkereteket kapnak a Magyar Nemzeti Banktól, hiszen nincs betéte a bankrendszernek ebben az időszakban. És ott az győzött és az növekedett, aki nagyobbat tudott kilobbizni a Nemzeti Banktól. Hiszen a vállalatoknál óriási hiteligény volt, és akkor nem úgy volt, hogy mentünk az ügyfelekhez, hogy tessék szíves lenni nálunk bankolni. Az ügyfelek álltak sorban, hogy most van hitel, nincs hitel. Itt egy pénztörténeti érdekesség talán [említésre méltó]. Az MKB egy érdekes gyerek volt ebben az időszakban. Mi is kaptunk 8 milliárd forintos hitelkeretet. Ami egy nagyon nagy pénz volt, mert nem volt hozzá ügyfelünk. Nem tudtuk kihelyezni. És a Nemzeti Banknál tartottuk, a Nemzeti Bank viszont nem tudta átadni. És akkor már Soltész helyett jött Demján Sándor a Magyar Hitelbankba, és mindenképpen meg akarja szerezni ezt a 8 milliárd forintot tőlünk, és ráígér egynyolcadot, egynyolcad százalékot ad nekünk, ha mi ezt odaadjuk. És óriási értekezlet a Nemzeti Banknál, hogy lehet-e két bank között hitelkeretet átadni és ezért lehet-e több kamatot kérni. És a magyarországi bankközi piac első üzleti vállalkozása, hogy ez elfogadható-e és összefér-e avval a rendszerrel, az egész társadalompolitikai és gazdaságpolitikai szisztémával, hogy két állami bank között hitelkeret átadás történik, és profitért mi ezt megtesszük... Végül is a politikai határozat az, hogy lehet ilyet csinálni, és ebből aztán később kialakul a bankközi pénzpiac Magyarországon. ”15 Jól látható ebben az összefüggésben, hogy amitől Fekete tartott, az lényegében be is következett. A legnagyobb kereskedelmi bank élén Demján nem kereskedelmi bankárként, hanem investment bankerként, offenzív befektetőként viselkedett. Mégsem érdemes úgy beállítani a dolgot, hogy egyszerűen „szórta a hiteleket”. A felfütött vállalati hitelkeresletet ugyanis nem ő teremtette, hanem a VII. ötéves terv gyorsítást ösztönző gazdaságpolitikája, tervalkuszabályozott mechanizmusa az állami vállalatok világában.16 A gazdaságpolitikai ciklusvisszafogás gyakorlatát elindították ugyan a szokásos módon, de a külső körülmények megváltozása miatt a restrikciós mechanizmus működésképtelenné vált. Hiába került sor szinte rögtön a központi banki folyószámlahitelek korlátozására: 1987. január 1-jén még az alaptőke ötszörösében, április 1-jén négyszeresében, november 1-jén háromszorosában szabták meg a keretet. Az is igaz, hogy „a két legnagyobb bank novembertől kényszerhitel felvételére kényszerült, aminek össze15 Erdei Tamás-interjú, OSZKTIV (1998. június 29.) 16 UNGVÁRSZKI, 1989. 161-171,
