Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén
Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén 37 nunk a Kállay rokonságon belüli kölcsönforgalomra. A hitel természeténél fogva különválasztottuk a Reisner és társa segítségével felvett törlesztéses kölcsönügyletet, ami ugyan szintén a magánhitel kategóriájába tartozott, mégis, mint látni fogjuk, önálló kategóriát jelentett. A harmincas években még döntő súllyal estek a latba a közalapítványtól kapott kölcsönök (70%), ám a negyvenes évtizedre ez a hitelforrás gyakorlatilag teljesen eljelentéktelenült a betáblázásokban. A korábbiakhoz képest a negyvenes évekre megnőtt viszont a szerepe az egyházak és Nyíregyháza város hiteleinek, ám az összesen belül ezek a tételek másodrendüek maradtak. Az utolsó parciálisok A korszakban jelent meg az a hosszúlejáratú kölcsönforma, amely egyrészt a hitelező és a hitelfelvevő közötti szerződésben egy főkötelezvényi kölcsönön alapult, amelyet betábláztak az adós birtokaira, másrészt viszont a szerződő felek a főkötelezvény ösz- szegéig részkötelezvényeket bocsátottak ki és helyeztek el különféle, zömmel külföldi befektetőknél. Ez utóbbi korabeli latin nevét (partialis obligatio) a magyarban hamarosan egyszerűen parciálisként emlegették. A parciálisok tulajdonosai éves törlesztési terv szerint kamatot és törlesztési részletet kaptak, amelyet a főadósnak kellett fizetnie. A Szabolcs megyei Hitelkönyvben a család legnagyobb adósságtételét 1847 novemberében Kállay Péterre (junior) táblázták be. A „Kállay család nevében is” felvett már említett törlesztéses kölcsön 1 160 000 pengő forintra rúgott.12 Kállay Péter mint családi jogigazgató először az 1846. április 23-i nemzetségi gyűlésen adott be javaslatot „bizonyos nagyobb mennyiségű tőke pénznek 6-tos kamatra törlesztésre leendő felkölcsönzése iránt”.13 Egy év múlva már az előterjesztett változatok közül választották ki a 48 évre szóló kölcsön amortizációs tervét.14 A Kállay Péter által november 7-én aláirt főkötelezvény végül a törlesztésre és az 5%-os kamatok évente kétszeri fizetésére szintén 48 éves futamidőt állapított meg. A terhet a család négy megyében fekvő birtokaira intabulálták: Szabolcsban 650 ezer, Hevesben 340 ezer, Szatmárban 50 ezer és Csanádban 120 ezer forint erejéig. A főkötelezvény alapján 4800 darab részkötelezvény (parciális) kibocsátására került sor: 3100 darab 100 forintra, 1700 darab pedig nagyobb címletre, 500 forintra szólt. A nyomtatott főkötvényt Kiskállóban 1847. november 30-i dátummal 19 családtag látta el kézjegyé12 SZSZBML IV. A. 1. h. 1382. 13 MOL P 343 39. cs. 7. t. 127. Kivonat az 1846. április 23-i családi ülés jegyzőkönyvéből. 14 MOL P 343 39. cs. 7. t. 128. Kivonat az 1847. április 22-i családi ülés jegyzőkönyvéből. Közben az 1846. szeptember 13-i nemzetségi gyűlés hozott határozatot a kölcsönfelvételről, de ennek a jegyzőkönyvét nem találtuk meg. Rendelkezésünkre áll viszont egy 1847. szeptember 13-i családi ülési jegyzőkönyv, amely a Reisner és társa bécsi céggel kötendő mellékszerződés pontjait részletesen megvitatta. Uo. 129-130.
