Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - A bankszervezéstől a bankcsonkolásig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint specbank (1948–1950)
A bankszervezéstől a bankcsonkolásig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank... 375 állt, s a Kereskedelmi Bank önállóan operált. A komplikált adminisztráció folytán a kritikussá váló helyzetet nem láthattuk át. Ugyanakkor font viszonylatban nyitottunk akkreditív engedélyeket és kiderült, hogy a fedezetre nem történt diszpozíció. Ebből adódik, hogy a Kereskedelmi Bank szakosítása megtörtént, de azokat a következtetéseket, amelyek [...] gazdasági életünk kapcsán adódtak, nem vontuk le, ez pedig nem illeszthető bele egy tervgazdálkodásba.”29 Az átszervezés előkészítési anyagában egy bő két héttel korábban kelt intern leírás még egyértelműen az „ideiglenesnek tervezett” kapitalista kötött devizagazdálkodás nyakába próbálta varrni a rendellenességeket, amikor az MNB-vel szemben 32 megbízott pénzintézet (ráadásul mind magánbank) állt. A jelenlegi helyzetben viszont két állami bank áll egymás mellett, az MNB és a Commerz, „ami lehetővé teszi, hogy a kétszeres munkamenetek leépítésével, bürokratikus formaságok kiküszöbölésével, egyszerű, pontos és gyors adminisztráció felépítését”. Az alapvető gond abból adódik, hogy „a két bank külön jogi személy, de mivel a Commerz belföldiek részére számlát nem vezethet, és külföldi számlavezetési lehetőségei is korlátozottak, továbbá mivel az MNB - ahol a forint és devizaszámlák vannak - export és importüzletekkel nem foglalkozik, minden ügy üzleti részét a Commerz, pénzügyi részét az MNB bonyolítja le, ami kettősséget eredményez a külföld felé és cégszerű levelezés özönét a Commerz és MNB viszonylatában.”30 Ha mélyebbre ásunk az átszervezés intern irodalmában, további fontos részletek bukkannak elő: „A Commerz ez idő szerint óriási volumenű külföldi számlával rendelkezik, amelyeken számlánként ugyan nem sok, de összegében mégis tekintélyes nostro-állománya van. Jelenleg a Commerz úgy manövríroz [sic!], hogy BC. számlájáról beszolgáltat devizát, amely lényegében természetesen másé, és így a kedvezményezett megkapja a forintot, a Commerz pedig időnként, ha éppen szükséges, intézkedik külföldön a devizáknak számlánkra térítésére. (Ez annyit jelent, hogy ha minden magyar fél egyszerre kérné a forintját, a Commerz BC. számlán hiány mutatkoznék, tehát kiderülne, hogy a Commerz »sikkasztott«, amikor pl. az Agrimpex dollárjait szolgáltatta be és X.Y.-nek fizette ki a forintot.)”31 Itt tehát szó sincs arrestekről, mint ahogy a „kapitalista kötött gazdálkodásra” hivatkozás sem állta meg a helyét, a „hevenyészettséget”, „áttekinthetetlenséget” a bankállamosítás és maga a specbanki szervezet hozta létre. S ezt már a PM pozíciójából nézve az MNB-PMKB viszonylatban is tematizálni lehetett. Hogy ez mennyire így volt, nézzük meg az idézett import példát egy még elemibb szinten, amelyet úgy fogalmaztak, hogy a pénzügybe beletanuló káderek (a politikusok és az utókor történészei) 29 MÓL XlX-L-l-k 479. d. Jegyzőkönyv, 1949. október 22. 30 MÓL XIX-L-l-k 479. d. Javaslat a devizagazdálkodás üzleti lebonyolításának átszervezésére. Bizalmas. 1949. október 6. 31 MÓL XIX-L-l-k 479. d. Andrássy - Baczoni Jenő min. osztálytanácsos úrnak, 1949. november 18.
