Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - A bankszervezéstől a bankcsonkolásig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint specbank (1948–1950)
376 Rendszerváltások: a 20. század második fele is érthessék. „A MNB adja ki a devizavételi engedélyeket. Az engedély birtokában a Külkereskedelmi N. V. megbízása alapján a Commerz megnyitja az akkreditívet (első művelet külföld felé). Ugyanakkor a Commerz a MNB felé külön levélben rendelkezik a devizafedezet átutalására, illetve a forintellenérték beszedésére (második művelet belföldön). Az MNB rendelkezik külföld felé az üzlet devizafedezetének a Commerz külföldi számlájára való térítésére (harmadik művelet külföld felé). A MNB külföldi keze téríti a devizát a Commerz számlájára (negyedik művelet külföldön). A MNB külföldi keze értesíti a MNB-ot a terhelésről, a Commerz külföldi keze a Commerzet a jóváírásról. Valamennyi művelet levelezést, nyilvántartást, kül- és belföldi költségeket jelent.”32 A javaslat az átszervezés céljait illetően nem sok kétséget hagyott: „Kifelé (főként a nyugati államok felé) a Commerz legteljesebb önállóságának látszata megőrzendő, befelé a Commerz úgy tekintendő, mint az MNB egyik osztálya.” S a távolabbi perspektívák is világosnak mutatkoztak: „Az átszervezés egyben olyan helyzetet teremtene, amely - amennyiben a szocialista bankrendszer teljes kiépítésére alkalom kínálkozik — lehetővé teszi, hogy a Commerz mint »külkereskedelmi főosztály« rövid időn belül, különösebb szervezeti változtatás nélkül beolvadna az MNB-be.”33 A „tervbank-rendszer” szervezői tehát egyáltalán nem számoltak tranzakciós költségekkel, vagy legalábbis azzal a feltételezéssel éltek, hogy ezek a költségek az állami szektoron belül nem léteznek. Az államosítást és a specializációt ebben az értelemben önmagában költségmegtakarító tényezőként tervezték, ami - mint látható - nem csak hibás elgondolás volt, hanem a kaotikus viszonyok egyik forrásául is szolgált. Ezt pedig a jövő mérnökei még utólag sem szívesen ismerték be. Inkább vállalták azt a beállítást, mintha a sorozatos átszervezés maga is a terv része lett volna, csak a kommunisták — konspirativ okokból — ezt nem köthették ellenfeleik orrára. Ezt pedig az antikommunista látószög is készséggel elfogadta és kiforgatta, hiszen jól illett az eleve mindenben összeesküvést vélelmező túloldal ellenségképéhez. így azon sem csodálkozhatott senki, hogy 1950 nyarán-őszén újabb átszervezés következett. Ennek az új hullámnak az eredménye volt a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1950. október 16-i megszületése.34 A PM Pénzügyi Kollégiuma számára készült előterjesztés a PMKB sorsáról is határozott: „A K.B. nem számol fel. A folyó üzletek befejezése után a K.B. a P.K. keretében a bankcsonkokkal együtt folytatja működését ugyanolyan korlátolt mértékben, mint azok. Feladatkörében maradnak különösen a holdingok kezelése és liquidálása; külföldi adósságainak és zárolt vagyonának kezelése; 32 Uo. Javaslat a devizagazdálkodás üzleti lebonyolításának átszervezésére. Bizalmas. 1949. október 6. Itt még egy exportpélda is szerepel, amelyet helyszűke miatt nem idézek. 33 Uo. Javaslat, 1949. október 6. 34 KÖVÉR, MKB [2001] 13-31.
