Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - A bankszervezéstől a bankcsonkolásig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint specbank (1948–1950)
374 Rendszerváltások: a 20. század második fele líthatók le szerintük rövidebben és gazdaságosabban.”25 Nyilván nehezítette a dolgot, hogy mindegyik felet fájdalmasan érintette, ha szervezeti „öncsonkításra” kényszerült, még ha ezt szemérmesen csak „sorvadásnak” nevezték. „Az átszervezés célja az ügymenet meggyorsítása mellett elsősorban annak olcsóbbá tétele munkaerők felszabadítása által, amelyekre máshol nagy szükség van. Tehát nem csak tudomásul kell vennünk egyes munkaterületek elsorvadását, hanem azt a jó szervezéssel magunk kell előidézzük. Ilyen biztosan elsorvadó munkaterület például a Nemzeti Bank Devizalevelezésének nagy része, illetve a Commerz Devizaátutaló, Kliring és Export csoportjai.”26 Maga Baczoni Jenő 1949 augusztusában került osztálytanácsosi rangban a PM III. c. osztályának vezetői székébe. Tulajdonképpen neki kellett levezényelni az átszervezéseket. O sem volt könnyű helyzetben. A PM személyzeti főelőadója már 1950 elején ilyen jellemzést tett a káderanyagába: „Igen értelmes polgár, kitűnő szakember. Látszatra igyekszik beilleszkedni a jelenlegi politikába, ennek megfelelően tanul is. Jó felfogásánál fogva a politikai kérdéseket jól ismeri. Magatartása a munkáskáderekkel szemben rideg és visszautasító. Ez nemcsak politikájából, de személyéből is adódik. Régi szakemberekből egy klikket alkotott maga körül, amelybe betekintést nem nyerhet még a régi szakemberek becsületes része sem. A Deviza osztály vezetője. M. D. P. tagja.”27 Hogy a korabeli „fúrások” vagy tágabban „osztályharcok” milyen mértékben befolyásolták az események alakulását, arra jó példa, hogy Baczoni Jenő emlékezetében is fontos helyet foglalt el az ezekre való utalás.28 Az újabb átszervezési hullám alkalmával, ugyan az eljövendő helyzethez igazítva, mégsem pusztán normatív módon ábrázolták az 1948-49-re kialakult aktuális helyzet anomáliáit. A leírásból egyértelműen kiderül, hogy az 1948 elején eltervezett specbanki rendszer miért is szorult újabb átalakításra. Baczoni Jenő, immár a PM osztálytanácsosaként a következőket állapította meg: „Hogy ajelenlegi menet mennyire komplikált és nem áttekinthető, azt látjuk, ha végignézünk egy import példát: a Kereskedelmi Bank megbízást kap az importőrtől, hogy nyisson akkreditívet, — miután a Kerbank nem levelez külföld felé, a Nemzeti Banktól levélben kéri ehhez a fedezetet. A Nemzeti a fedezet ügyében levelez külföldi összeköttetésével és a Hitelügyi osztállyal. Mindez meglehetősen komplikált adminisztrációt igényel, sok hátránya van, további költségeket és időveszteségeket jelent. Azonkívül, habármi komplikáció adódik, nem tekinthető át azonnal és világosan az ügy menete. Ezen áttekinthetetlenséget mutatja az is, hogy mikor a Kereskedelmi Bank postahiteleket vett igénybe, a fedezet a mi számlánkon 25 Andrássy: Jelentés Baczoni Jenő min. osztálytanácsos úr részére, 1949. október 29. MÓL XIX-L-l-k 479. d. 26 MÓL XIX-L-l-k 479. d. Feljegyzés. Andrássy: A Commerz átszervezéssel kapcsolatos november 8-i megbeszélés problémái. Bizalmas. 1949. november 9. 27 Páli Frigyesné szem. főelőadó, 1950. január 27. Baczoni Jenő egykori káderanyagába fia, Baczoni Gábor jóvoltából nyerhettem betekintést, amit ezúton is köszönök. 28 Baczoni Jenő-interjú. 1986. OHA, 32. sz. 28-29.
