Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - A bankszervezéstől a bankcsonkolásig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint specbank (1948–1950)
370 Rendszerváltások: a 20. század második fele tathat. Ezt a tevékenységet 1948. május 15-ig át kell adnia a Magyar Nemzeti Banknak. 2. A Postatakarékpénztár és a Nemzeti Bank között szervezeti kapcsolat létesítendő. Ennek megfelelően a Postatakarékpénztár csekkosztálya a Magyar Nemzeti Bank irányítása mellett működik és a Magyar Nemzeti Bankra háruló feladatok elvégzésénél ennek rendelkezésére áll. Ezt a kapcsolatot 1948. június 1-jéig kell kiépíteni. 3. A Magyar Általános Hitelbank keretében - az Országos Tervhivatal szempontjait figyelembe véve - beruházási osztály szervezendő. A 3 éves terv keretében beruházási célokra újonnan megnyitott bankhitelek 1948. június 1-jétől valamennyi, a terv keretében beruházásra fordítandó összeg 1948. augusztus 1-jétől csak ezen a beruházási osztályon keresztül folyósítható. 4. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank külkereskedelmi pénzintézetté építendő ki. Az árubehozatal céljait szolgáló akkreditíveket a magyar importőr 1948. június 15-től kezdve csak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankon keresztül nyithat meg, ez a rendelkezés azonban a határozat keltének időpontjában már folyamatban levő ügyekre nem vonatkozik. Az állami vállalatok utasítandók, hogy a külföld felé történő eladásoknál a kötlevélben kössék ki, hogy az áru ellenértéke a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankhoz follyék [sic!] be. 5. A Postatakarékpénztár vezetése alatt országos takarékhálózat szervezendő, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Leszámítoló Bank és a Pesti Hazai Takarékpénztár vidéki fiókjaiból, illetve affiliációiból kialakított helyi intézetek bevonásával. Az országos takarékhálózat június 15-ig építendő ki, és a takarékhálózat helyi intézetei a Postatakarékpénztár szerepét is ellátják. 6. Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet bonyolítja le a parasztság, a szövetkezetek és a kisiparosság hitelműveleteit.”12 Azért idéztük ilyen részletesen a koncepció kialakításának dokumentumait, hogy világosan láthatók legyenek az eredeti átszervezési terv „organikus” mozzanatai és egyúttal a nem egészen háromnegyed év leforgása alatt végbement módosulások is. Hogy a nagybankok vagy a 100 főnél nagyobb iparvállalatok államosítása erőteljes hatást gyakorolt a koncepcióra, az a korszak politikai dinamikájából érthető ugyan, mégsem magyaráz meg minden változást. A fentebb vázolt, ugyancsak gondosan megtervezett és definitiv átszervezési tervhez képest ugyanis a kivitelezés igencsak sokszínű képet mutatott, s az eltérésekre jelzésszerűen már a korábbi irodalom is felhívta a figyelmet. A Magyar Általános Hitelbank keretében létesítendő beruházási osztály (illetve azzal felváltva használt Beruházási Bank) ügyében a Bankszervező Bizottság az első tervezetet 1948. április 3-án tárgyalta.13 Végül a Gazdasági Főtanács kimondta, hogy a Beruházási Bank 1948. július 1-jén kezdi meg működését, majd határozott, hogy 12 A GF 853/1948. számú határozata az állami pénzintézetek átszervezéséről (1948. április 22.). TallÓS, 1989. 548-549. 13 PIL 274 f. 12/93. ö. e. 58-60. Bankszervezési Bizottság (1948. április 3.). A Gazdasági Főtanács titkárságának feljegyzése a főtitkár részére (Csikós Nagy Béla, 1948. április 24.). TALLÓS, 1989. 558-559.
