Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - A bankszervezéstől a bankcsonkolásig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint specbank (1948–1950)
A bankszervezéstöl a bankcsonkolásig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank... 371 szeptember 1-jétől tevékenységét nemzeti vállalat formájában lássa el.14 A Magyar Általános Hitelbankból azonban a Beruházási Osztály csak 1949. május 1-jén vált ki, s ekkor alakult meg ténylegesen a Magyar Beruházási Bank Nemzeti Vállalat.15 A MÁH történetéről szóló könyvében Tallós hosszasan idézte az idevágó szabályozás dokumentumát, s ezzel a sejtelmes mondattal zárta a történetet: „a Hitelbankjogi keretei - a függőben maradt ügyek ellátására - hosszabb időn át még fennmaradtak a felszámolások irányítását végző Pénzintézeti Központ gondozásában.”16 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank történetének szerzője az 1948. áprilisi minisztertanácsi határozat következtében beállott, május és augusztus közötti átszervezést már a felszámolás kezdetének tekintette. A felszámolási folyamat végállomását pedig 1949. december 17-ére tette, amikor a PM „elrendelte a bank még meglévő alkalmazotti állományának radikális leépítését - a megmaradó tisztviselőknek az utolsó fizetést 1950 elején folyósították”, s a székházat, sőt, az iratokat is át kellett adni az OTP-nek, illetve az Országos Levéltárnak.17 Mint tudjuk, a Magyar Külkereskedelmi Bank viszont csak 1950. október 16-án kezdte meg működését.18 Hogy mi történt közben, arról hallgatnak a históriák, mint ahogy az sem derül ki, hogy ténylegesen mikor is számolták fel az 1948. január elsejével államosított, eredetileg specbankként számításba vett intézeteket. Netán mégsem volt eléggé jól tervezett az átszervezés? A korszak szereplőinek visszaemlékezései, interjúi külső meghatározó mozzanatokat említenek. Ilyen mindenek előtt az iparosítás felgyorsított üteme, először az első hároméves terv során, majd az első ötéves terv beindításakor. Explicit módon mégis leggyakrabban az ún. „arrestek”-re szokás hivatkozni, amelyek külföldön történtek a régi bankok ellen: „...izgalmas és fáradságos munka volt a hidegháború első hullámainak a hatását parírozni. Különösen Amerika, majd Svájc kezdte a követeléseink arrestálását, amikor látták, hogy a bankokat államosítjuk, és a Nemzeti Bank is államosítva lesz... Azt az elméletet konstruálták tőkés külföldön jogilag, hogy Magyarországon minden állami, így minden követelés és tartozás is állami, és minthogy nekik Magyarországgal szemben követeléseik vannak, ezért kimondják a magyar javak - akárhonnan származnak - lefoglalását. Ezt nevezték arrestnek: a külföldön levő magyar követelések lefoglalását. Ezt Amerikában gyakorolták, és erősen gyakorolták Svájcban, amely a bankvilág fellegvára, és nagyon sok szál fűzte a magyar tőkéseket a svájci tőkésekhez, és így ott is nagyon sok volt az arrest. Ennek következtében ki kellett dolgozni egy stratégiát és taktikát - amely nagyon komplikált volt -, hogy 14 A Gazdasági Főtanács határozata (1948. július 1.); A GF határozata (1948. augusztus 26.). A Kormány 43/1948. határozata az MBB NV létesítéséről 1948. szeptember 16-án kelt. TALLÓS, 1989. 572-575. 15 FARÁDY-HAVAS-SZABÓ, I. 1969.363. 16 TALLÓS, 1995. 404. 17 BOTOS, 1991.99-100. 18 KÖVÉR, MKB [2001]
