Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - A bankszervezéstől a bankcsonkolásig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint specbank (1948–1950)
A bankszervezéstől a bankcsonkolásig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank... 369 Leszámítoló Bank egyelőre a kiskereskedelmet, középipart látja el hitelekkel, később elsorvasztandó. A Hazai Takarék elsősorban a vidéki hálózatra helyezi majd a súlypontot a fentebb említettek alapján. A Községi Takarék egyelőre a Város pénztárosa, később a betétgyűjtés el lesz véve tőle.”9 Ebben a szövegben nem csak terminológiai, hanem a „stílus” révén tartalmi változás is a Leszámítoló Bank „elsorvasztása”. Az „államosított bankok specializálásának” ügyét az MKP Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága is megtárgyalta, ami további változtatásokat vitt az előterjesztésbe: „Bankszervezetünk átformálása után öt bank fog maradni: 1. A Magyar Nemzeti Bank, mint központi állami bank; 2. a beruházások bankja; 3. a mezőgazdaság bankja; 4. a külkereskedelem bankja; 5. az országos hálózatú takarékpénztár. Átmeneti szervezés csak megnehezítené a fentebb említett szervezeti forma kialakítását, és ezért kezdettől fogva a végleges rendezésre kell venni az irányt. Ennek a rendezésnek a lehetőséghez képest gyorsan kell megtörténnie. Az átszervezés után a rövidlejáratú hiteleket a Magyar Nemzeti Bank folyósítja. Az állami vállalatok - a beruházási hiteleken kívül - összes pénzügyi műveleteiket a Nemzeti Bankon keresztül bonyolítják le, tehát a Nemzeti Bank ellenőrzi ezeket. A Nemzeti Bank alapszabályai e feladatoknak megfelelően mó- dosítandók. A PK megszűnik. A PK bankosztálya és hitelellenőrzést végző része beolvad a Nemzeti Bankba, a többi rész átkerül az ellenőrzési minisztériumba. A Postatakarék egy része szintén a Nemzeti Bankba olvad be, takarékpénztári szervezete pedig az egységes takarékpénztári hálózatnak válik részévé. A beruházások bankja a Hitelbank legyen. A mezőgazdaság bankja legyen az OSZH. Ez bonyolítsa le a parasztgazdaságok pénzügyi műveleteit. Állami bankként megszűnik szövetkezeti bank lenni. A szövetkezeti törvény ebben az értelemben módosítandó. A Kereskedelmi Bank olvassza be a Dunavölgyi Bankot és legyen a külkereskedelem bankja. A Hazai Bank és a Leszámítoló Bank megszűnnek, illetve beolvadnak részben a takarékpénztári szervezetbe, részben a Nemzeti Bankba.”10 (Kiemelések - K. Gy.) Figyelemre méltó stiláris mozzanat ebben a végcél felől közelítő imperativ szerkezet: a „legyen". Szinte érezzük, ahogy a párt varázsvesszeje érintésére áttör a „sollen”. S már nem csak „elsorvasztásról”, hanem „megszűnésről” is szó van. No nem „megszüntetésről”, hanem mintegy magától bekövetkező tényről. Hay a Bankszervező Bizottság számára így jelezte a változtatások lényegét: a hiteleket „a legrövidebb időn belül a spec, bankok felé kelt terelni.”11 A Politikai Bizottság elé már ez a „finalista” változat került. Aztán tavaszra elkészült a Gazdasági Főtanács határidőkhöz kötött, gyakorlatba átültetendő határozata, amelyet a Minisztertanács elfogadott és közzé is tett. Eszerint: 1. A Pénzintézeti Központ 1948. évi május hó 15-től bankszerű tevékenységet nem foly9 Jegyzőkönyv az MKP Bankszervezö Bizottság üléséről (1948. január 17.). TALLÓS, 1989. 515-516. 10 P1L 274. f. 12/28. dosszié. 81-82. MKP Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (Jegyzőkönyv 1948. január 27.). Idézi (január 31-i jegyzőkönyvi keltezéssel) TallÓS, 1989. 547-548. 11 PIL 274. f. 12/93. ő. e. 30-31. (Bankszervező Bizottság, 1948. január 31.)
