Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - A bankszervezéstől a bankcsonkolásig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint specbank (1948–1950)
368 Rendszerváltások: a 20. század második fele fejtsen ki. Ezeket a távolabbi célokat azonban már a legközelebbi intézkedéseknél is szem előtt kell tartani, hogy a most megalakítandó új szervezet zökkenés nélkül legyen beilleszthető a későbbi szervezeti formába.”6 Közben, 1948. január elsejétől államosították a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó intézetek magyar tulajdonban levő részvényeit, és e bankok élére ideiglenes vezetőket neveztek ki.7 Az MKP Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága 1948. január 7-én tárgyalta Hay előterjesztését a nagybankok államosításának „irányelveiről”, s „kiegészítésekkel” fogadta el: „A G. B. elfogadja Hay elvtárs javaslatát a következő kiegészítésekkel. a. A terv-beruházások folyósítását egy banknál kell központosítani. Ezért vagy külön beruházási bankot kell létesíteni, vagy az összes beruházásokat az államosításra kerülő bankok valamelyikén keresztül kell lebonyolítani. b. Az államosított bankoknak nyújtandó és versenyképességük fokozását célzó segítség szempontjából az Angol Magyar Bankot és a Belvárosi Takarékbankot - a jelentős magánérdekeltségre való tekintettel - nem államosított banknak kell tekinteni. Az itt számba jöhető intézkedéseket a tézisekben is némileg konkretizálni kell. c. A párhuzamos vezetés elkerülésére az Intéző Bizottság irodáját kell fejleszteni és vezetésénél a Párt befolyását biztosítani. így a G. F. bankcsoportja feleslegessé válik és megszüntetendő.”8 A Bankszervező Bizottság 1948. január 17-i ülésén kidolgozta a konkrét elképzeléseket: „A bankállamosítás távolabbi perspektívája az, hogy a forgótőke ellátását, a beruházásokat és a takarékvonal feladatait az ezeknek megfelelő speciális bankok lássák el. Végső fokon a forgótőkét nyújtó bank a PK-val és a Posta Takarékkal kibővült Nemzeti Bank lesz. A Posta Takarék takarékrésze beolvad a Takarék Bankba, míg a PK revizori osztálya az ellenőrzési hivatal magva lesz. A beruházások egyelőre a PK-n keresztül futnak, később, amikor a forgótőkenyújtás már átmegy a Nemzeti Bankba, a Hitelbank lesz a beruházási bank. A speciális bankok a közeljövőben a következőképpen alakulnak. A Hitelbank az ipari forgótőke bankja lesz, ezenkívül finanszírozza egyelőre saját vállalatait. A Kereskedelmi Bank a kereskedelmet látja el forgótőkével és finanszírozza egyelőre saját vállalatait. A Dunavölgyi fuzionál a Kereskedelmi Bankkal, és belőle lesz később a külkereskedelem bankja. A Kereskedelmi Bank arra törekszik, hogy affiliációja a Nemzeti Takarékpénztár útján minél több Hazai afifiliációt olvasszon be, és így egyelőre burkoltan készítse elő a nagy hálózattal rendelkező Takarékbank kiépítését. Az OSZH a mezőgazdaságot látja el forgótőkével szövetkezeti és egyéb vonalon. A szövetkezeti termelési hitelek ezen a bankon futnak keresztül. A 6 Hay László a Bankszervező Bizottság számára (Bp. 1947. december). TALLÓS, 1989. 511. 7 Jegyzőkönyv az Állami Bankok intézőbizottsága üléséről (1947. december 21.). TALLÓS, 1989. 521- 522. 8 PIL 274. f. 12/28. dosszié. 4. (MKP Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, Jegyzőkönyv 1948. január 7.). A kiegészítések még konkrét rentabilitási szempontokat is megfogalmaztak.
