Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A Rothschild-konzorcium, a Magyar Általános Hitelbank és a magyar államadósság (1873–1914)
340 Nemzetközi hálózatok ként, igaz, a korábbinál alacsonyabb, egyötöd körüli részesedéssel. (Hogy aztán a Rothschild házak egymás közt intern milyen elosztásban állapodtak meg, az külön kérdés.) Természetesen a konzorcium összetétele időről időre változott. Miközben a tagok között egyes magánbankárok cserélődtek, általában is elmondható, hogy a magánbankárok súlya összességében is visszaszorult a konzorciumon belül. 1873-74-ben a magánbankárok részesedése együttesen elérte a csaknem 60%-ot, ekkor még Bécsből Sina, és Sál. Oppenheim jr. & Co. (Köln) is tagja volt a csoportnak. Wodianer halála után Bécsben nem volt folytatója az üzletnek. Gerson von Bleichröder halála után a berlini cég súlya visszahanyatlott.14 Ezzel párhuzamosan viszont a Mendelsohn & Co. (Berlin) 1900-tól a konzorcium tagja lett, szerepe (a főrészesedésen túl vállalt titkos hányaddal együtt) komolyan megnőtt a világháború előtt. Ha államterületenként vizsgáljuk a szindikátusban szerződött bankárok és pénzintézetek részesedését, akkor a Rothschildok számbavételétől most eltekintve, érdemi arányváltozásokat figyelhetünk meg (lásd a függeléket). Az 1870-80-as években a Rothschild-házak dominanciája mellett a konzorciumban a berlini DG köré szerveződött német csoport általában egynegyed fölötti szerepvállalása meghatározó volt.15 A századelőn azonban, Mendelssohn bekapcsolódása ellenére a szerződéses német arány 15%-ra csökkent, s csak a világháborút közvetlenül megelőzően érte el ismét a német részesedés az egynegyedes arányt. A legszembeötlőbb strukturális változás azonban a Magyar Általános Hitelbank részesedésének nagymértékű gyarapodása. Az 1873—1874-es kincstári utalványokkor még alig kapott többet, mint 5%, majd a század- fordulóra szerződéses részesedése eléri a 20%-ot, a 20. század elején pedig megközelíti az egyharmadot. Itt kizárólag a konzorciális megállapodásokban foglalt ún. főrészesi szerepvállalásról beszélünk, ami jól illeszkedni látszik a Hitelbank megerősödött önállóságáról, sőt, a megnövekedett belső felhalmozásról szóló történeti elbeszélésekbe. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy a Hitelbank megnövekedett súlya mögött, alrészesként további szerződéshálóval kapcsolódó pénzintézetek sora állt, s ahogy az ún. állambankári szerződés módosításaiból láttuk, az állami alapok fokozott szerepvállalása is része volt a korabeli törekvéseknek. De a piacok hullámmozgása még külön elemzés tárgya lesz. A szerződéses szerepvállalás nagysága természetesen nemcsak bankáronként és országterületenként változott, hanem értékpapír-fajtánként is. A valutareform előtti Monarchiában, a párhuzamos ezüst- és papírvaluta korszakában más értékpapír-fajta célozta meg a nemzetközi befektetőket és más irányult a közép-európai államok polgárainak megtakarításai felé. Ennek megfelelően alakult ki az 1880-as években az arany14 LANDES, Bleichröder, 1960.201-221. 15 Amikor a világháború vége felé a MAH megpróbált visszamenőleg egy összeállítást készíteni a konzorciumbeli német részesedésről, jellemző módon a frankfurti Rothschild házat 1900 előtt sem vette számításba. Z 51. 16. cs. 226. t.
