Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)
Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt... 319 Eredeti aláírólista híján csak az éves közgyűléseken részvényeket letétbe helyezők névjegyzéke tájékoztat bennünket. Az 1868. december 31-ig terjedő üzletszakaszról szóló első jelentés azonban nem tartalmaz ilyen névsort. Az 1870. december 29-i rendkívüli közgyűlés kéziratos jegyzőkönyvében bukkantunk először rá az általunk keresett adatokra.26 Ha a névsoron végigtekintünk, megállapíthatjuk, hogy ezen a gyűlésen még a fent felsorolt bécsi alapítók szinte teljes körűen felvonultak: Königswarter, Rothschild, Todesco képviselője által volt jelen, Schey Frigyes és Wodianer Mór azonban személyesen is. Schey Frigyes és Todesco Ede - kormányzótanácsosként - még az 1871 tavaszi rendes közgyűlésre is részvénydeponálóként feliratkozott, de ekkortól nemcsak a vezetésből koptak ki, hanem közgyűlési letétesek közül is. Rothschild és Wodianer azonban maradt tovább. Rothschild Anselm 1874-es haláláig, Wodianer Mór az Osztrák-Magyar Bank alkormányzójává történt 1879-es megválasztásáig marad a MÁH alelnöke. Az évi rendes közgyűlésekre készült nyomtatott üzleti jelentésekben a szükséges részvény letevői listák 1871 áprilisától állnak rendelkezésünkre. Nyilvánvaló, hogy az egyes közgyűlésen részvényeket deponálok és a részvényeket birtoklók nem ugyanazt a kört jelentik. Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy a részvényeket letevők azokból a részvényesekből kerültek ki, akik a közgyűlésen érvényesíteni kívánták részvényesi jogaikat és érdekeiket. Ráadásul a forgalomban levő, kibocsátott részvények mennyisége - tőkeemelés, vagy tőkeleszállítás révén - szintén változhat. Az alapítás után, az általunk vizsgált időszakban a Hitelbank forgalomban levő részvényeinek darabszáma többször is módosult: először 1874-ben, az ideiglenes részvények végleges részvényekre váltásakor (75 000 db 80%-ban befizetetett 200 fit névértékű ideiglenes jegyet 60 000 db teljesen befizetett 200 frt-os részvényre cseréltek), így az alaptőke továbbra is 12 millió frt volt. Később, 1877-ben az alaptőkét 10 millió forintra szállították le, aminek révén a forgalomban 50 000 db 200 forint névértékű részvény maradt. Az alaptőke újbóli felemelésére csak 1891-ben került sor (összesen 70 000 db részvény 14 millió frt össznévértékben), amit 1897-ben (újabb 15 000 db részvény összesen 17 millió frt névértékben) további részvénykibocsátás követett. 1905-től pedig - újabb 25 000 db emittálásával - az alaptőke már 44 millió koronára (=22 millió frt) emelkedett. Ha a mindenkor forgalomban levő részvénymennyiséghez hasonlítjuk a közgyűlésen letétbe helyezett részvények mennyiségét (2. ábra), akkor megállapíthatjuk, hogy a letét hosszú távon és nagy vonalakban követte az összmennyiség alakulását. Ugyanakkor azt is leszögezhetjük, hogy a letett darabszám legfeljebb kiugró években közelítette meg a forgalomban levő részvénymennyiség felét (1870, 1900). Normál időszakokban, például az 1880-as években a letét rendszeresen az egyötödös arányt 26 Az 1870. decemberi rendkívüli közgyűlés anyaga nem a Hitelbank levéltárából, s nem is a cégbírósági irattárból, hanem a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium (FIK) t'ondjaiból került elő. MOL K 168 FIK 1874 89. cs. 23. t. 7207.
