Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)
320 Nemzetközi hálózatok súrolta alulról. Feltételezhetjük, hogy fontos (kritikus) kérdésekben döntő közgyűléseken, például kartellszerződést jóváhagyó rendkívüli közgyűlésen (1870. december), vagy, hogy mást ne mondjunk pl. tőkeleszállítás, vagy tőkeemelés elhatározásakor (1890. december) megnövekedett a részvényt letétbe helyezési hajlandóság. Ugyanezt mondhatjuk el krízis esetén is (1874, 1900), bár ez sem tekinthető általánosnak. A letétbe helyezők összetétele tehát elsősorban a befolyásra törő nyomócsoporto(ka)t mutatja. De a ki rendelkezik a bankkal kérdése szempontjából, ez talán fontosabb is lehet, mint a puszta tulajdonlás, hiszen a letett részvényeken belül a relatív többség megszerzése elegendő egy-egy döntés meghozatalához. 2. ábra Ha most a Hitelbank részvényletevői közül elsőként az ún. intézményi befektetőket vesszük szemügyre (ilyennek tekintettük az első időszakban a Rothschild S. M. céget és a Creditanstaltot, a kilencvenes évektől pedig idesoroltuk a szintén bécsi Bodencreditanstaltot), akkor a bécsi Rothschild-cég csak az 1870-es évek második felétől, a Creditanstalt pedig - hosszú éves kihagyások után - a kilencvenes évek közepétől mutatott fel, akkortól viszont számottevő részvény letétet (3. ábra). A Magyar Általános Hitelbank kibocsátott, illetve közgyűlésen letett részvényei 1870-1905 m T —-----—■--------------------------------------------------------------------------------------—
