Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Nemzetközi hálózatok - Gründolás 1869-ben. A Franco–Magyar Bank

GRÜNDOLÁS 1869-BEN* A Franco-Magyar Bank

Nekem nincs semmim, neked nincs semmid, neki nincs semmije... Vagyis any- nyink van, éppen annyink, hogy nagy gyárat alapíthassunk. Mit veszthetünk? Keresni meg mindig kereshetünk...”* 1 Bizonyára sokan emlékeznek még Andrzej Wajda Az ígéret földje című filmjéből az eredeti Reymont-regény fenti mondataira. Talán épp szélsőséges mivolta miatt kitűnően illusztrálja, hogy a tőketársuláshoz nem egyszerűen pénzre, hanem tág értelemben vett hitelre van szükség. Széchenyi megfogalmazásában: „Mennél nagyobb bizodalmát ’s bátorságot nyújthat valaki az ő kezei közt lévő vagyonúnkról, annál több Hitele - Credituma van.”2 Ugyanígy igaz ez, ha egy vállalat alapítása (gründolása) részvénytársasági formában történik, amelynél a „részvényesek ... a társaság kötelezetségeiért csakis részvényeik névértékéig felelősek”.3

Az 1867-1873 közötti időszakot Közép-Európában az alapítási láz időszakának szokás nevezni. Különösen a hitelintézetek szaporodása öltött fantasztikus méreteket: a jelzett időben csak Bécsben 63 bank létesült, Pest-Budán pedig 22, jóllehet a takarék- pénztárakat és hitelszövetkezeteket nem is vettük figyelembe. A bankalapítás nem igényelt különösebb előkészületeket, sőt, építkezést sem, az üzletet meg lehetett kezdeni, ha kibéreltek néhány szobát és beszereztek egy tűzbiztos páncélszekrényt.

Szinte mindennapos volt tehát, ahogy gróf Károlyi Ede országgyűlési képviselő 1868 novemberében a Nagyméltóságú Földmíves-, Ipar- és Kereskedelemügyi (FIK) Miniszterhez fordult: „... alólírott, belföldi nagytekintélyű bankházakkal és tőkepénzesekkel, valamint a bécsi és párisi piacon első rangot elfoglaló bankintézetekkel egyetemben Pesten »Franco-magyar bank« elnevezés alatt részvény-társaságot szándékozik felállítani ...”4 5, s az alapszabály-tervezet jóváhagyását kérte.

Valószínűleg akkoriban sem volt könnyebb kinyomozni, vajon kik álltak a gründolás hátterében? Az egyik beadványon például említik a Deutsch Ignácz és fid' céget az alapítók között, s az első kormányzótanácsban szerepel is Deutsch Bernât, az 1856 óta Pesten bejegyzett, aradi eredetű gabonakereskedő cég főnökének fia. Az alelnöki székbe kerülő Strasser Alajos mögött nyilván a Győrből Pestre származott, s szintén 1856 óta regisztrált Strasser és Köriig terménykereskedő cég állt, amely egy későbbi, 1872* Az eredetileg a História 1984. évi 2. számában megjelent szöveg jegyzetelt változata.

1 REYMONT, 1932. 7.

2 Széchenyi, 1830. Vili.

3 Közgazdasági Lexikon III. 1901.268.

4 MÓL FIK K 168 46. cs. 23 - 1872-563 Gr. Károlyi Ede-Gorove Istvánnak (1868. november 19.)

5 Vö. KONCZ, Hatvany-Deutsch, 1983. 28-30. Lásd még e kötetben DIG fia című tanulmányunkat.