Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)
A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank (1868-1879) 297 Sőt, a bankba vetett bizalom megcsappanásával a források teljes kiapadásának veszélye szintén felrémlett. Egyedül idő kérdése volt, hogy belássák: a bank helyzete az elhúzódó válságban kilátástalanná vált. Nyereség/veszteség kimutatás (december 31., frt) 5. táblázat 1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 Nyereség 587 671 501 742 319 349 739 564 686 310 Értékpapíron 138 821 (23,6%) 167 934 (33,5%)101 465 (13,7%) 22 114 (3,2%) Kibocsátási üzletben 300 000 (51%) 222 357 (44,3%) 146 224 (45,8%) 275 216 (37,2%) 231 528 (33,7%) Veszteség 1 217 178 5 101 488* Értékpapírokon 162252 662105 (54,4%) 52747 (1%) Kibocsátásokon 37073 (3%) 30526 (0,6%) Rentabilitás nyereség/saját tőke (%) 12,5 10,3 6,5 15,0 8,5 *Az 1874 évi veszteség főbb tételei: 1873 évi veszteség átvitele: 1 217 178 Leírások között (budai gyártelep, géptéglagyár, Salgótarjáni vasfinomító) 524 589 Határőrvidéki erdőüzlet után 1 485 000 Besztercebányai erdőüzlet után 1 633 860 Vasútépítési vállalatok után 68 094 Londoni telep 52 747 A kvázi-intemacionális bank Az Angol-Magyar Bank alakulásakor a többségi vélekedés szerint: a rendelkezés alatti tőkék alig kerülnének elő (hazánk) saját határairól oly gyorsan és oly mértékben, mint ... ha külföldi tőkék is szövetkeznének helyzetünk javítására, ha az idegen pénz
