Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)
298 Nemzetközi hálózatok hozzánk jő magát investálni.”78 A bank azonban igazgatói szándéka szerint nem pusztán tőkeimportőr, hanem mint Széchenyi Béla idézett pohárköszöntőjében megfogalmazta „tényleg ... egy nemzetközi bank” akart lenni. Láttuk, hogy kezdettől fogva bekapcsolódott nemzetközi értékpapírüzletekbe, amelyek közül emlékeztetőül sorolunk fel néhányat: a porosz és román vasúti kölcsön, az Angol-Német Bank, az Elbevölgyi vasút, hogy csak a valóban internacionális, Monarchián kívülre nyúló ügyleteket említsük. Ezt „az angol-osztrák bankkal több évre kötött egyezmény” tette lehetővé. A szerződés szövegét nem ismerjük, s csak a vidéki bankokkal kötött megállapodások alapján gondoljuk, hogy ez is három évre szólhatott. Tartalmáról a bank üzleti jelentése annyit közöl, hogy „ez által Bécsben állandó képvi- seltetést nyertünk, kedvezően megállapított feltételek mellett és ezenfelül a jogot nevezett pénzintézet bizonyos nagyobbszerű műveleteiben részt venni”.79 Az ilyen szerződéses viszony akkoriban újdonság volt a magyar bankvilágban, hiszen a Creditanstalt még fenntartotta pesti fiókját, s csak 1871-ben kötött megállapodást a Hitelbankkal.80 Az Angol-Osztrák Bankkal kötött egyezmény viszont azt jelentette, hogy Bécsben és Londonban a pesti bank nem jutott önálló szerephez. Ennek az lett a következménye, hogy Angliában bankunkat az Angol-Osztrák Bank pesti fiókjának tekintették.81 Már az is bizonyos nehézségeket okozott, hogy Triesztben ügynökséget állíthassanak fel. A tárgyalások 1868-ban kezdődtek, engedélyt a császári Belügyminisztériumtól kellett nyerni, s ehhez a magyar pénzügyminiszter személyes közbenjárására volt szükség. Nem kívánták ugyan a bank alapszabályainak módosítását (nem is lett volna rá joguk!), de Triesztre vonatkozóan kitűztek „bizonyos teljesítendő feltételeket.”82 Az ügynökség működését 1869 áprilisában kezdte meg, azonban már azévben 20 000 frt veszteséget szenvedett, így az 1870-es közgyűlésen ki is nyilvánították, hogy „nem ragaszkodnak fenntartásához”.83 A ciszlajtán területekre való független behatolás kísérlete tehát kudarcot vallott. Ezután került sor 1871 elején egy önálló londoni telep megnyitására (Lombardstreet 46 E. C.). Ezzel „kölcsönös egyetértés alapján eloldódott az Angol-osztrák bankkal addig fennállott viszony”, miközben köszönetét mondtak „a jó szolgálatért és a baráti szívességért”.84 Ez bizonyára nem jelentette a kapcsolatok megszakadását, hiszen bécsi 78 PN. 1868. február 4. Az Angol-Magyar Bank. 79 MÓL FIK K 168 129. cs. 23-1875-12 246. Az A-MB közgyűlése, 1869. május 20. 80 MICHEL, 1976. 225-227; RÁNKI, 1982. 67. 81 1871 júniusában jelent meg Londonban az Anglo-Hungarian Bitumenom Rock Paving Company Ltd. prospektusa, amely magyarországi levelezőjeként az Angol-Osztrák bank pesti fiókját jelölte meg. Lásd GL Loan and Company Prospectuses 1824-80. 82 MOL FIK K 168 129. cs. 23-1875—12 246. A m. kir. pénzügyminiszter levele (1870. április 14.). 83 Uo. Az A-MB közgyűlése 1870. május 3. 84 Uo. 1871. május 17.
