Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)
A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank (1868-1879) 295 Az időközben beállott válság azonban annyira megváltoztatta ezen alapokat, hogy ezen üzleteknek ilyetén átruházása folytonos törekvéseink dacára is tökéletesen lehetetlenné lett, és más nem maradt hátra, mint az, hogy ezen üzleteket saját kezelés alá vegyük, illetőleg részletes eladásokat eszközöljünk. Reménylhettük akkor, hogy ez is csak átmeneti állapot lesz...”67 (Kiemelés - K. Gy.) A „saját kezelésbe vétel” tehát a bank „hivatásától” való elfordulást jelentett, s a meg sem alakított részvénytársaságoktól nem lehetett úgy megszabadulni, mint a vidéki bankok és a közlekedési vállalatok részvényeitől és kötvényeitől. Ráadásul a kimondottan hosszú távú határőrvidéki üzlet esetében „az erdőknek 24 év alatt foganatosítandó levágatását 12 évi részletekben fizetendő mintegy 33 millió forintért” vállaló szerződés kötötte a társult bankokat a kincstárral szemben,68 A magyar kincstár viszont nem adta át a területeket szerződésszerüleg 1873. október 1-én. A fűrészelt faáruk árdepressziója miatt másfelől a fakitermelés hatalmas veszteséget okozott. 1874-ben például - amikor a kimutatások már valamelyest áttekinthetőek, a 3,9 milliós azévi veszteségből a két erdőüzlet több mint hárommillióval részesült. Mindkét fojtogató hurokból csak 1876 folyamán sikerült a banknak kibújnia. Bank és ipar viszonyára talán még jellemzőbb a Salgótarjáni vasfinomító társulat esete. Ennek tárgyalása külön tanulmányt érdemel, ezért itt csak a bank szempontjából legfontosabb összefüggéseket vázoljuk. A nehézipari vállalat alapításakor a 2400 db részvényből az Angol-Magyar Bank 600 db átvételére kötelezte el magát.69 Ezután a bank és a vasfinomító kapcsolata rendkívül szorosra fonódott, bár a viszony nem volt mindig harmonikus. Előfordult, hogy a bank felmondta követeléseit, s megegyezés csak a „tartozásoknak a társulati vagyonra történő betáblázásával” jött létre.70 A kapott 600-ból az Angol-Magyar 200-at az Angol-Osztrák Banknak adott át, ugyanannyit tartott meg magának, és ezeket még 1870-ben is a tárcájukban tartották.71 A vállalat azonban veszteségesen termelt, és ezért 1872-ben az Angol-Magyar Bankkal és a bécsi Wechsler-bankkal kötöttek szerződést az alaptőke 4 millió forintra emeléséről. Ugyancsak együtt tervezték azévben angol tőke bevonásával a British and Austro-Hungarian Coal and Iron Co. (Ltd.) gründolását, amelyből azonban végül semmi sem lett.72 Egyrészt mert az 1873 januári tőkeemelési kísérlet teljes kudarcot hozott, másrészt mert a válság a Wechsler-bankot csődbe sodorta.73 Az Angol-Magyar Bank átvett olcsón a 67 MÓL FIK K 168 129. cs. 23-1875-12 246. Az A-MB közgyűlése 1875. május 31. 68 Uo. 46. cs. 23-1872-563. A Franco-magyar bank 1872. augusztus 15-i közgyűlése. A szerződő partnerek az Anglo-, és a Franco-bankon kívül a Magyar Általános Földhitel Rt. és ifj. Pollák Bernât (Wahrmann Mór sógora). 69 MOL Z 365 - 1 -3/1 A Salgótarjáni vasfinomító igazgató választmányának jegyzőkönyve 1868. július 27. N° 1. 70 Uo. N° 29 1870. augusztus 23. 71 Uo. Az 1870. szeptember 29-én tartott közgyűlés. 72 Uo. A. Mayer levele Volny igazgatójához. Bées 1872. szeptember 5. 73 SÁNDOR, 1954. 169-171. és BEREND (szerk.) Ózd, 1980. 78-81. (Jeney Károly által írott rész.)