Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)

A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank (1868-1879) 295 Az időközben beállott válság azonban annyira megváltoztatta ezen alapokat, hogy ezen üzleteknek ilyetén átruházása folytonos törekvéseink dacára is tökéletesen lehe­tetlenné lett, és más nem maradt hátra, mint az, hogy ezen üzleteket saját kezelés alá vegyük, illetőleg részletes eladásokat eszközöljünk. Reménylhettük akkor, hogy ez is csak átmeneti állapot lesz...”67 (Kiemelés - K. Gy.) A „saját kezelésbe vétel” tehát a bank „hivatásától” való elfordulást jelentett, s a meg sem alakított részvénytársaságok­tól nem lehetett úgy megszabadulni, mint a vidéki bankok és a közlekedési vállalatok részvényeitől és kötvényeitől. Ráadásul a kimondottan hosszú távú határőrvidéki üzlet esetében „az erdőknek 24 év alatt foganatosítandó levágatását 12 évi részletekben fize­tendő mintegy 33 millió forintért” vállaló szerződés kötötte a társult bankokat a kincs­tárral szemben,68 A magyar kincstár viszont nem adta át a területeket szerződésszerüleg 1873. október 1-én. A fűrészelt faáruk árdepressziója miatt másfelől a fakitermelés hatalmas veszteséget okozott. 1874-ben például - amikor a kimutatások már valame­lyest áttekinthetőek, a 3,9 milliós azévi veszteségből a két erdőüzlet több mint három­millióval részesült. Mindkét fojtogató hurokból csak 1876 folyamán sikerült a banknak kibújnia. Bank és ipar viszonyára talán még jellemzőbb a Salgótarjáni vasfinomító társulat esete. Ennek tárgyalása külön tanulmányt érdemel, ezért itt csak a bank szempontjából legfontosabb összefüggéseket vázoljuk. A nehézipari vállalat alapításakor a 2400 db részvényből az Angol-Magyar Bank 600 db átvételére kötelezte el magát.69 Ezután a bank és a vasfinomító kapcsolata rendkívül szorosra fonódott, bár a viszony nem volt mindig harmonikus. Előfordult, hogy a bank felmondta követeléseit, s megegyezés csak a „tartozásoknak a társulati vagyonra történő betáblázásával” jött létre.70 A kapott 600-ból az Angol-Magyar 200-at az Angol-Osztrák Banknak adott át, ugyanannyit tartott meg magának, és ezeket még 1870-ben is a tárcájukban tartották.71 A vállalat azonban veszteségesen termelt, és ezért 1872-ben az Angol-Magyar Bankkal és a bécsi Wechsler-bankkal kötöttek szerződést az alaptőke 4 millió forintra emeléséről. Ugyan­csak együtt tervezték azévben angol tőke bevonásával a British and Austro-Hungarian Coal and Iron Co. (Ltd.) gründolását, amelyből azonban végül semmi sem lett.72 Egy­részt mert az 1873 januári tőkeemelési kísérlet teljes kudarcot hozott, másrészt mert a válság a Wechsler-bankot csődbe sodorta.73 Az Angol-Magyar Bank átvett olcsón a 67 MÓL FIK K 168 129. cs. 23-1875-12 246. Az A-MB közgyűlése 1875. május 31. 68 Uo. 46. cs. 23-1872-563. A Franco-magyar bank 1872. augusztus 15-i közgyűlése. A szerződő partnerek az Anglo-, és a Franco-bankon kívül a Magyar Általános Földhitel Rt. és ifj. Pollák Bernât (Wahrmann Mór sógora). 69 MOL Z 365 - 1 -3/1 A Salgótarjáni vasfinomító igazgató választmányának jegyzőkönyve 1868. július 27. N° 1. 70 Uo. N° 29 1870. augusztus 23. 71 Uo. Az 1870. szeptember 29-én tartott közgyűlés. 72 Uo. A. Mayer levele Volny igazgatójához. Bées 1872. szeptember 5. 73 SÁNDOR, 1954. 169-171. és BEREND (szerk.) Ózd, 1980. 78-81. (Jeney Károly által írott rész.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom