Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bevezetés - Folytonosság és megszakítottság a magyar banktörténetben
22 Bevezetés gazdaságtörténetét.12 A CA-fiók szóba kerül viszont a MÁH történetének egy korszakával szisztematikusan először foglalkozó Ránki György, valamint a bank történetét átfogóan elsőként áttekintő Tallós György munkájában.13 De vajon szemügyre vette-e valaki a magyar gazdaságtörténészek közül a CA pesti fiókjának működését 1857 és 1870 között? Megnézte-e valaki alaposabban a CA pesti fiókja és a MÁH párhuzamos működését 1867 és 1870 között? Ha a MÁH kezdettől fogva valóban a Rothschildok és a Creditanstalt bankja, vajon miért önálló (esetleg rivális) intézményt gründoltak, s miért nem rögtön a pesti CA-fiókra szervezték rá az új bankot? S végül, de nem utolsó sorban: mennyiben tekinthető a CA pesti fiókja - különös tekintettel a párhuzamos működésű évekre - a Hitelbank közvetlen előzményének? A kérdések megválaszolásához szükséges publikált statisztikai adatok a 19. század utolsó harmada óta a kutatók rendelkezésére állanak (1. ábra). 1. ábra 12 ECKHART, 1941. 42. sköv. 13 „1871-ben hivatalos megállapodás jött létre a Creditanstalt és a Hitelbank között, mely azzal együtt, hogy megszüntették a Creditanstalt budapesti fiókját, leszögezte...” RÁNKI, 1983. 287.; „A bécsi pénzintézetek közül a Creditanstalt előbb a Kereskedelmi Bankkal kívánt Budapesten fiókot létrehozni, majd 1857-ben Pesten önálló fiókot nyitott.” Tallós, 1995. 49. A felvetett kérdésekről lásd a Creditanstalt- Hitelbank kettőséről szóló tanulmányunkat ebben a kötetben.
